Feladat: C.527 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Führer Lívia ,  Gajdos Béla 
Füzet: 1999/október, 399 - 401. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Síkgeometriai számítások trigonometria nélkül, Trapézok, Esetvizsgálat, Két pont távolsága, szakasz hosszúsága, C gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1999/január: C.527

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Az ABCD derékszögű trapézban B vetülete a DC-re legyen B' (1. ábra). Az AB=DB' miatt B'C=100, és a B'BC egyenlő szárú háromszögből BB'=B'C=AD=100, BC=1002.
A trapéz tehát egy 100 m oldalú négyzet és egy hozzáillesztett egyenlő szárú derékszögű háromszög, kerülete pedig: 400+1002.
A két őr a körüljárás irányában egyenlő távolságot tart egymással, vagyis a kerület mentén mért távolságuk a teljes kerület fele: d=200+502.
Mivel ez a távolság a mozgás során állandó, elegendő az egyik őr mozgását vizsgálni egy félkerületnyi részen. Legyen F a BC szakasz felezőpontja. Amikor az egyik őr F-ben van, akkor a másik éppen D-ben, hiszen DA+AB+BF=100+100+502=200+502=d.
Azt vizsgáljuk tehát, hogy mikor van a két őr légvonalban a legmesszebb egymástól, miközben az első őr D-ből F-be jut. A távolságok helyett keressük a távolságok négyzetének maximumát. Ezt megtehetjük, mivel a távolság mindig pozitív.
Osszuk fel a CD oldalt úgy, hogy DP=502, DQ=502+100, és legyen R az AD szakasz azon pontja, amelyre DR=502 (2. ábra).
Könnyen belátható, hogy (minden esetben a trapéz kerületén haladva ugyanolyan irányban) AQ=BP=DF=RC=200+502. Kövessük az első őr útját, amíg a D pontból indulva a P, Q, C pontokon keresztül eljut az ,,átellenes'' F pontba.
1. Ha az első őr D-ben van, akkor a másik F-ben. Ekkor a légvonalbeli távolságuk négyzete a DFF' derékszögű háromszögből (F' az F vetülete DC-re):

DF2=502+1502=25000(DF158,1).

2. Az első őr haladjon a DP szakaszon P-ig. Ekkor a második az FB szakaszon mozog B-ig; amikor B-be ért, a két őr távolságának négyzete:
PB2=1002+(100-502)224858.

A közbülső helyeken (3. ábra) egy olyan derékszögű háromszög átfogójának négyzetét kapjuk, amelyben az a, b befogókra a100 és b502+100, ezért
d121002+(502+100)239142.

3. Haladjon az első őr tovább a Q pontig. Amikor az első őr Q-ban, akkor a második őr az A pontban lesz, és a távolságuk négyzete:
QA2=1002+(100+502)239142.

A közbülső helyeken: a=100, bDQ=100+502 miatt
d22<QA2=39142.(4. ábra).

4. Az első őr a QC szakaszon mozog, a második az AR-en. Láttuk, hogy C és R ,,átellenes'' pontok, így a két őr egyszerre érkezik C-be, illetve R-be. Azt állítjuk, hogy QC, illetve a megfelelő AR szakaszokon mozogva az őrök távolsága növekszik (5. ábra). Ekkor ugyanis ez a távolság egy olyan derékszögű háromszög átfogója, ahol a befogók összege, x+y állandó, a kerülete fele.
Az x2+y2=(x+y)2+(x-y)22 azonosságból pedig következik, hogy ekkor az átfogó hossza a befogók eltérésével nő. Mivel Q-ból C-be, illetve A-ból R-be haladva ez az eltérés valóban növekszik ‐ a hosszabbik befogó nő, a rövidebbik csökken ‐
d3<RC2=RD2+DC2=45000.

5. Végül, ha az első őr a CF szakaszon halad, a második pedig az RD-n, akkor távolságuk kisebb, mint RC, hiszen a satírozott derékszögű háromszög befogói csökkennek RD-hez, illetve DC-hez képest (6. ábra).
A fentiekből látható, hogy az őrök távolsága légvonalban akkor a legnagyobb, ha egyikük a C, másikuk pedig az R pontban van. Ez a távolság CR=45000222,1 méter.
 Gajdos Béla (Beregszász, Bethlen G. Gimn., 11. o.t.) dolgozata alapján