A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az derékszögű trapézban vetülete a -re legyen (1. ábra). Az miatt , és a egyenlő szárú háromszögből , . A trapéz tehát egy 100 m oldalú négyzet és egy hozzáillesztett egyenlő szárú derékszögű háromszög, kerülete pedig: . A két őr a körüljárás irányában egyenlő távolságot tart egymással, vagyis a kerület mentén mért távolságuk a teljes kerület fele: . Mivel ez a távolság a mozgás során állandó, elegendő az egyik őr mozgását vizsgálni egy félkerületnyi részen. Legyen a szakasz felezőpontja. Amikor az egyik őr -ben van, akkor a másik éppen -ben, hiszen . Azt vizsgáljuk tehát, hogy mikor van a két őr légvonalban a legmesszebb egymástól, miközben az első őr -ből -be jut. A távolságok helyett keressük a távolságok négyzetének maximumát. Ezt megtehetjük, mivel a távolság mindig pozitív. Osszuk fel a oldalt úgy, hogy , , és legyen az szakasz azon pontja, amelyre (2. ábra). Könnyen belátható, hogy (minden esetben a trapéz kerületén haladva ugyanolyan irányban) . Kövessük az első őr útját, amíg a pontból indulva a , , pontokon keresztül eljut az ,,átellenes'' pontba. 1. Ha az első őr -ben van, akkor a másik -ben. Ekkor a légvonalbeli távolságuk négyzete a derékszögű háromszögből ( az vetülete -re): | |
2. Az első őr haladjon a szakaszon -ig. Ekkor a második az szakaszon mozog -ig; amikor -be ért, a két őr távolságának négyzete: | |
A közbülső helyeken (3. ábra) egy olyan derékszögű háromszög átfogójának négyzetét kapjuk, amelyben az , befogókra és , ezért | |
3. Haladjon az első őr tovább a pontig. Amikor az első őr -ban, akkor a második őr az pontban lesz, és a távolságuk négyzete: | |
A közbülső helyeken: , miatt 4. Az első őr a szakaszon mozog, a második az -en. Láttuk, hogy és ,,átellenes'' pontok, így a két őr egyszerre érkezik -be, illetve -be. Azt állítjuk, hogy , illetve a megfelelő szakaszokon mozogva az őrök távolsága növekszik (5. ábra). Ekkor ugyanis ez a távolság egy olyan derékszögű háromszög átfogója, ahol a befogók összege, állandó, a kerülete fele. Az azonosságból pedig következik, hogy ekkor az átfogó hossza a befogók eltérésével nő. Mivel -ból -be, illetve -ból -be haladva ez az eltérés valóban növekszik ‐ a hosszabbik befogó nő, a rövidebbik csökken ‐ 5. Végül, ha az első őr a szakaszon halad, a második pedig az -n, akkor távolságuk kisebb, mint , hiszen a satírozott derékszögű háromszög befogói csökkennek -hez, illetve -hez képest (6. ábra). A fentiekből látható, hogy az őrök távolsága légvonalban akkor a legnagyobb, ha egyikük a , másikuk pedig az pontban van. Ez a távolság méter.
Gajdos Béla (Beregszász, Bethlen G. Gimn., 11. o.t.) dolgozata alapján |
|