A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A feladatot úgy oldjuk meg, hogy az hasonlóságban képe és képe legyen. Vegyük előre a speciális eseteket. Legyen először , és a két szakasz illeszkedjen egy egyenesre (1. ábra). Az és ábra szerinti elhelyezkedése esetén végtelen sok megoldás lesz, és az és háromszögek egybevágók. Könnyen látható, hogy csak az felező merőlegesének egy -től különböző pontja lehet. A pontok , , , sorrendje esetén nincs megoldás. Nem kapunk megoldást akkor sem, ha és egy egyenesre illeszkedik, és . Ekkor ugyanis a hasonlóság aránya , míg a -ből induló magasságok aránya 1 lenne. Ha , de nem esnek egy egyenesre (2. és 3. ábra), akkor csak és metszéspontja lehet, különben és vagy és nem esnének egy egyenesbe, de akkor nem lenne egyenlő a két háromszögben az -nál és -nél vagy a -nél és -nél lévő szög. A 2. ábra szerinti esetben -re nincs megoldás. Hátravan még az az eset, amikor és nem párhuzamosak. Tegyük fel először, hogy az és háromszögek irányítása egyező (4. ábra). Ekkor csak olyan pont lehet, amelyre a arányú, középpontú, szögű nyújtva forgatás -t -be viszi át. Legyen és metszéspontja , az és háromszögek körülírt körének másik metszéspontja . Az azonosan jelölt kerületi szögek egyenlősége miatt az és háromszögek megfelelnek a feladat feltételeinek. Mivel a két körnek közös pontja, a pont mindig létrejön, és a szerkesztésből látható, hogy egyértelműen, így egy megoldás lesz. Legfeljebb az fordulhat elő, hogy egybeesik -mel, amikor is a háromszögek elfajulóak, tehát nem lesz megoldás. Ugyanígy oldhatjuk meg a feladatot, ha és az 5. ábra szerinti. Legyen ezután és irányítása különböző, és nem párhuzamos -vel (6. ábra). Mivel a -nél lévő szögek egyenlők, a felezőjére tükrözve, képe a , képe a egyenesre illeszkedik. A szögfelezőtétel szerint | | tehát , és velük megszerkeszthető. Ezután és metszéspontjaként (feltéve, hogy nem párhuzamosak) egyértelműen kapjuk a pontot, tehát most is egy megoldás lesz.
Megjegyzések.
1. A 6. ábrán a szakasz az nyújtva tükrözéssel szerkesztett képe.
2. A nyújtva forgatás egy középpontos hasonlóság és egy, a középpont körüli forgatás szorzata (egymásutánja). Egyértelműen megadható a középponttal, a hasonlóság arányával és az elforgatás szögével.
3. A 4. és 6. ábráról leolvasható, hogy a nyújtva forgatás, illetve a nyújtva tükrözés két megfelelő pontpárral is megadható.
4. Bővebben olvashatunk ezekről a transzformációkról Reiman István: A geometria és határterületei c. könyve 111‐113. oldalain.
|