Feladat: N.193 Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Juhász András 
Füzet: 1999/május, 292 - 295. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Polinomok, Algebrai egyenlőtlenségek, Binomiális együtthatók, Trigonometrikus egyenlőtlenségek, Nehéz feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1998/december: N.193

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

\def

 
Megoldás. Felhasználjuk az N. 190. feladatban igazolt segédtételeket.
A megoldás azon múlik, hogy a (3) egyenlőtlenségben egyenlőség áll, ha a p(1)q(1), p(2)q(2), ..., p(n)q(n) számok váltakozó előjelűek.
IV. segédtétel. Tetszőleges 0<u,v<π számokra
|u-v|5|cosu-cosv|.(4)

Bizonyítás. Legyen w=|u-v|, ekkor w2u+v2π-w2, és
|cosu-cosv|=|2sinu+v2sinv-u2|2sin2w22(2πw2)2=2π2w215w2.
Ezt átrendezve éppen (4)-et kapjuk.
Legyen n100, m=[110n]+1, és ismét
q(x)=Tm(n+1-2xn-1).

Legyen továbbá j=0, 1, ..., m esetén aj=n+12-n-12cosπjm. A q polinom definíciója alapján
q(aj)=q(n+12-n-12cosπjm)=Tm(cosπjm)=cos(πj)=(-1)j,
vagyis ezek azok a számok, ahol q értéke +1 vagy -1.
Jelöljük minden j=0, 1, ..., m esetén az aj-hez legközelebbi egész számot bj-vel.
V. segédtétel. A b0, b1, ..., bm számokra teljesülnek a következő egyenlőtlenségek:
*1. 1=b0<b1<...<bm=n;
*2. q(bj)>12 ha j páros;
*3. q(bj)<-12 ha j páratlan.
Bizonyítás. Az a0, a1, ..., am számok definíciójából látható, hogy 1=a0<a1<...<am=n; ebből következik, hogy
1=b0b1...bm=n.(5)

Tetszőleges j=0, 1, ..., m esetén legyen cj[0,π] az a szám, amelyre bj=n+12-n-12coscj.
A IV. segédtétel alapján
|cj-πjm|5|coscj-cosπjm|=(6)
=5|2n-1(n+12-bj)-2n-1(n+12-aj)|=10n-1|aj-bj|5n-1.

Mivel
q(bj)=cosmcj=cos(πj+m(cj-πjm))=(-1)jcosm(cj-πjm),
és (6) alapján
m(cj-πjm)<(110n+1)5n-1<n5599100n<π3,
a 2. és a 3. egyenlőtlenségek teljesülnek.
Mivel a b0, b1, ..., bm sorozat váltakozó előjelű, (5)-ben sehol sem állhat egyenlőség, vagyis az 1. egyenlőtlenséglánc is igaz.
VI. segédtétel. 0<q(0)<5.
Bizonyítás. A III. segédtétel 3. pontjához hasonlóan felhasználjuk, hogy
q(0)=Tm(n+1n-1)=ch(mar chn+1n-1).
Ebből azonnal következik, hogy q(0) pozitív.
Mivel tetszőleges u>0 esetén
chu=1+k=1u2k(2k)!>1+u22,ch(1+2n-1)>1+2n-1=n+1n-1,vagyisar chn+1n-1<2n-1.

Mivel m<110n+115n<14n-1, ebből következik, hogy
q(0)<ch(14n-12n-1)=ch12<5.

Ezek után rátérhetünk a p polinom konstrukciójára. Legyenek d1<d2<...<dn-m-1 azok az 1 és n közötti egészek, amelyek nem szerepelnek a b1, b2, ..., bm számok között, és legyen
p(x)=(d1-x)(d2-x)...(dn-m-1-x).(7)

Tetszőleges 0j<m esetén a p polinomnak a (bj,bj+1) intervallumban pontosan bj+1-bj darab gyöke van, ezért p(bj) és p(bj+1) azonos előjelű, ha bj és bj+1 paritása ellentétes, és fordítva. Mivel pedig q(bj) és q(bj+1) ellentétes előjelűek, p(bj)q(bj) és p(bj+1)q(bj+1) pontosan akkor azonos előjelű, ha bj és bj+1 paritása megegyezik. Mivel p(1) és q(1) pozitívak, ebből egyszerűen következik, hogy páratlan 1kn esetén p(k)q(k) nemnegatív, páros k esetén pedig nempozitív.
Írjuk fel (1)-et a pq polinomra (ezt megtehetjük, mert pq foka n-1) az x=0 választással, és rendezzük át a következőképpen:
p(0)q(0)=k=1n(-1)k-1(nk)p(k)q(k).(8)
A p és q polinomok definíciója alapján p(0)>0 és q(0)>0, az előbbi megfontolások szerint pedig a jobb oldalon valamennyi tag nemnegatív, ezért (8)-at a következő formában is írhatjuk:
p(0)=1q(0)k=1n(nk)|p(k)q(k)|.
A jobb oldalon |q(k)|>12 minden olyan esetben, amikor p(k)0; ezt és a VI. segédtételt figyelembe véve
p(0)<15k=1n(nk)|p(k)|2=110k=1n(nk)|p(k)|.