A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Először bemutatunk egy olyan eljárást, amellyel egy tetszőleges téglalapot fel tudunk osztani 5 olyan téglalapra, amelyek közül semelyik kettőnek sincs egyenlő hosszúságú oldala, és egyikük mindkét oldala kisebb az összes többi oldalnál. Egy ilyen felosztást mutat az ábra. Az téglalap és oldalán vegyük fel az , , , pontokat úgy, hogy , , , , , , , , és szakaszok között ne legyenek egyenlő hosszúak. A felsorolt véges sok feltétel nyilván teljesíthető. Válasszuk ki közülük a két legrövedebb szakaszt, legyenek ezek és . Húzzunk ezután párhuzamost az és pontokon át -vel, a -n és a -n át pedig -vel. A vastag vonallal kihúzott 5 téglalap megfelel az első bekezdésben kitűzött célnak. Eljárásunkat ezután az ábra ,,belső'' satírozott téglalapjára alkalmazva az téglalapot az előírt módon 9 téglalapra vághatjuk fel.
Varjú Péter (Szeged, Radnóti M. Gimn., 10. o.t.) |
Megjegyzés. Sokan félreértették a feladatot: ahelyett, hogy tetszőleges téglalap megfelelő felbonthatóságát igazolták volna, egy konkrét téglalapot osztottak fel, és a felosztást ábrázoló rajzot nyújtották be bizonyítás helyett. Ugyanúgy az sem megoldás, ha kijelentjük, hogy a kis téglalapok oldalainak mind különböző hosszúságúaknak kell lenniük, és nem mutatjuk meg, hogy ilyen felosztás létezik. A kirívóan magas számú 0 és 1 pontos dolgozatok szerzői jórészt e két hiba valamelyikét követték el.
|