Feladat: Gy.3224 Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Csiszár Gábor ,  Harangi Viktor ,  Kiss Gergely ,  Kunszenti-Kovács Dávid ,  Máthé András ,  Tóth Zoltán 
Füzet: 1999/március, 152 - 153. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Egyenletrendszerek, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1998/október: Gy.3224

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Vezessük be az a=(n,k), b=(k,m) és c=(m,n) jelöléseket. Ekkor nyilván (a,b)=(b,c)=(c,a)=(a,b,c)=(n,k,m). Jelöljük ezt a számot A-val. Először megmutatjuk, hogy most az A értéke 1, vagy 2.
Az A osztja a-t, b-t és c-t, ezért osztja e számok négyzetét, így az ezekkel a feltétel szerint egyenlő n+k, k+m és m+n összegeket is. Így osztója az ezekből az összegekből készített (n+k+k+m-(m+n))=2k, és ugyanígy a 2n és a 2m mennyiségeknek. Osztója tehát ezek legnagyobb közös osztójának, (2k,2n,2m)=2(k,n,m)=2A-nak is. Ha viszont A22A, akkor innen A2, azaz valóban A=1 vagy A=2 következik.
Mivel n osztható a-val és c-vel, osztható legkisebb közös többszörösükkel is és így természetesen legalább akkora, mint az

n[a,c]=ac(a,c)=acA.
Hasonlóan kapjuk, hogy kabA és mbcA. Az első két egyenlőtlenséget összeadva a2=n+kac+abA, azaz
Aab+c.(1)
Rendre ugyanígy kapjuk a
Abc+a(2)
és a
Aab+c(3)
egyenlőtlenségeket, végül ezek összegeként, hogy
A(a+b+c)2(a+b+c).
Így A2, vagyis a már igazolt A2-vel egybevetve csak A=2 lehetséges. Ekkor persze az A(a+b+c)2(a+b+c) egyenlőtlenségben egyenlőség áll. Ez pedig azt jelenti, hogy az (1), (2), (3) egyenlőtlenségekben is egyenlőség van, azaz 2a=b+c, 2b=a+c és 2c=a+b. Innen pedig a=b=c következik, és A=(a,b,c)=2 miatt a közös értékük 2.
Végül pedig n+k=k+m=m+n=A2=4, tehát az egyenletrendszer egyetlen megoldása k=n=m=2.
 Harangi Viktor (Fazekas M. Főv. Gyak. Gimn., 9 o.t.) és
 
 Kunszenti-Kovács-Dávid (Oslo, Lycée Francais René Cassin) dolgozatai alapján

 
Megjegyzések. 1. Felhasználva az A2 eredményt, Kiss 345 Gergely (Fazekas M. Főv. Gyak. Gimn., 11. o.t.) ötlete alapján érdekes geometriai bizonyítás adható az a=b=c egyenlőségre.
Az a, b, c számok közül bármely kettő négyzetösszege nagyobb a harmadik négyzeténél: például
a2+b2=n+k+k+m>n+m=c2.
Így, mivel (a+b)2>a2+b2, bármely kettő összege is nagyobb, mint a harmadik. Ez azt jelenti, hogy az a, b, c hosszúságú szakaszokból háromszög szerkeszthető és ez az oldalak négyzeteire teljesülő egyenlőtlenségek miatt hegyesszögű.
Írjuk fel erre a háromszögre a koszinusztételt:
c2=a2+b2-2abcosγ,
azaz
n+m=n+k+k+m-2abcosγ,
tehát
abcosγ=k.
Mivel a k többszöröse az a-nak és a b-nek, azért a legkisebb közös többszörösükkel, [a,b]-vel is osztható. Másrészt
ab=[a,b](a,b)=[a,b]A,ígyk=abcosγ=[a,b]Acosγ,
tehát Acosγ pozitív egész szám. Láttuk, hogy A=1 vagy 2 és 0<γ<90 miatt 0<cosγ<1, így csak cosγ=12 lehetséges (és A=2). A γ szög tehát 60. A szimmetria miatt ekkor az a, b, c oldalú háromszög minden szöge 60, így a=b=c valóban.
2. A feladat nehéz volt, csak 4 jó megoldást kaptunk. A hibák leggyakoribb oka a következő hibás állítás volt: ha ab=cd és (a,c)=1, akkor a=d és b=c. Ez így nyilván nem igaz, hiszen átrendezve t=ac=db, a bal oldalon a t tört redukált alakja áll, a jobb oldalon pedig tetszőleges alak. Az a=d és b=c következtetés csak akkor jogos, ha (a,c)=1 mellett a másik két tényező is relatív prím.