A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. Minden félénknek a definíció szerint legfeljebb, a feltételezés szerint pedig legalább 3 ismerőse van. Ez azt jelenti, hogy minden félénknek pontosan 3 ismerőse van. A feltevés szerint ezek az ismerősök félénkek, tehát félénk embernek nincs nem félénk ismerőse. Mivel a feltevés szerint mindenkinek van félénk ismerőse, és az ismeretség kölcsönös, ezért mindenki félénk. Ezzel az első állítást beláttuk. Egy ilyen tagú társaságban az ismeretségek száma . Mivel ez egész szám, csak páros lehet. A társaságban legalább négyen vannak, különben nem lehetne egy embernek 3 ismerőse. Megmutatjuk, hogy minden páros szám megfelelő. Állítsuk ehhez az embereket egy szabályos szög csúcsaiba. Mindenki ismerje a két szomszédos csúcsban lévő embert, és a vele szemközti csúcsban levőt, a többieket pedig ne. Ez a társaság nyilván megfelel a feladat feltételeinek. Ezzel beláttuk, hogy a társaság tagjainak a száma páros és legalább 4.
Takács Marcella (Székesfehérvár, József A. Gimn., 9. o.t.) |
II. megoldás. a) Legyen a társaság tagú. Tagonként számlálva a félénk ismerősöket, az tag összesen legalább félénket ismer. Mivel egy félénket legfeljebb 3 tag ismerhet, félénk tagokat legfeljebb 3-szor számoltunk meg. Így legalább félénk van, ami azt jelenti, hogy mindenki félénk. b) Mindenki 3 tagot ismer, így az egyikük ismerőseivel együtt legalább 4-en vannak. Ezért . Mivel mindenki pontosan 3 tagot ismer, és az ismeretség kölcsönös, az ismeretségek száma: , tehát az értéke páros. Megadunk egy konstrukciót olyan -re, amelyre és . Az ábrán látható gráfokban a csúcsok a tagokat, az élek pedig az ismeretségeket jelképezik:
Varjú Péter (Szeged, Radnóti M. Gimn., 10. o.t.) |
Megjegyzés. Harangi Viktor (Fazekas M. Főv. Gyak. Gimn., 9. o.t.) a félénkség definíciójában szereplő értéket 3-ról -re általánosítva is megoldotta a feladatot. Az I. megoldáshoz hasonló módon igazolva, hogy az adott feltételek esetén mindenki félénk, megmutatta, hogy ha az páros szám, akkor minden számra létezik a megfelelő -tagú társaság, ha pedig az páratlan ‐ mint a feladatban ‐ akkor ezen kívül még az is szükséges, hogy az páros legyen.
|
|