A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Jelöljük a hasáb csúcsait az ábrán látható módon , , , , , , , -vel. Legyen , és . Ekkor , és lineárisan független vektorok. Mivel a csúcs az síkban van, azért vannak olyan -tól különböző , számok, amelyekre . A hasáb tulajdonságaiból következik, hogy , és . Ismert, hogy ha az -ból egy szakasz végpontjaiba mutató vektorok és , akkor a szakasz tetszőleges pontja esetén az vektor felírható alakban, ahol 0 és 1 közti valós szám. Legyen a hasáb testátlóinak metszéspontja . Mivel rajta van az átlón, azért van olyan szám, amelyre | | (1) | De rajta van a és az átlókon is, ezért vannak olyan és számok, amelyekre | | Az -et viszont egyértelműen lehet felírni a lineárisan független , és vektorok kombinációjaként, azért az (1), (2) és (3) egyenletekben , , illetve együtthatói rendre ugyanazok a valós számok lesznek; tehát | | Ezen egyenletekből nyilvánvalóan következik, hogy , azaz , ami azt jelenti, hogy a hasáb alaplapja paralelogramma, tehát a hasáb paralelepipedon.
Székelyhidi Gábor (Kuwait, New English School, 11. o.t.) dolgozata alapján |
|