A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Először megmutatjuk, hogy ha pozitív egész, akkor megadható -edfokú, egész együtthatós polinomjaként, amelynek főegyütthatója . Pontosabban az alábbi, ezt tartalmazó állítást fogjuk belátni teljes indukcióval. Ha pozitív egész, akkor , és , ahol -edfokú, pedig -edfokú egész együtthatós polinom, amelynek főegyütthatója . -re az és választással igaz az állítás. Tegyük fel, hogy -re igaz, ebből bizonyítjuk az állítást -ra: | | Ez -nak nyilván -edfokú polinomja, mert és is az, foka pedig kisebb, mint . A polinom főegyütthatója az indukciós feltevés felhasználásával . A fenti rekurzióból az is látszik, hogy egész együtthatós. A -ra vonatkozó állítás másik fele hasonlóan igazolható: | | A zárójelben lévő összeg -edfokú egész együtthatós polinom, amelynek főegyütthatója . A most belátott egyenlőségek segítségével (1) így is írható: | | Szorozzuk meg az egyenlőség mindkét oldalát -nal. Az így kapott egyenlet mindkét oldalán egészekből álló összeg szerepel. Mindkét összeg minden tagja osztható -gyel, kivéve az polinom -edfokú tagjának -szeresét, ami az előzőek szerint. Így az egyenlet egyik odala osztható -gyel, a másik nem. Nincs tehát a feladatnak megfelelő , , , szám -as.
|