Feladat: 3291. fizika feladat Korcsoport: 18- Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Hegyi Márta ,  Székely Attila 
Füzet: 2000/október, 440 - 441. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Hidrogénatom színképe, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1999/november: 3291. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A hidrogén és a deutérium atomi színképe két okból tér el egymástól:
(i) A foton kisugárzásakor az atom hátralökődik (úgy, hogy az összes impulzus nulla maradjon), a felszabaduló energia egy része tehát az atom mozgási energiáját fedezi. A ténylegesen észlelhető frekvencia (a mag tömegét M-mel jelölve) hf2/2Mc2-tel kisebb, mint az energiaszintek távolságából számított érték. Ez a legrosszabb esetben is csak E0/2Mc2=710-9 nagyságú relatív eltolódást jelent (E0 az alapállapoti energia). Ez olyan kicsi effektus, hogy elhanyagolhatjuk.
(ii) A hidrogénatom energiaszintjeit megadó Balmer-formula kicsit módosul, ha az elektron nem rögzített vonzócentrum, hanem a közös tömegközéppont körül mozog. Ez a jelenség az izotópeffektus, amelyet pl. úgy számíthatunk ki, hogy a Bohr-féle kvantumfeltételt (miszerint az elektron perdülete a 2π-vel osztott Planck-állandó egész számú többszöröse kell legyen) általánosítjuk, a rendszer teljes perdületére követeljük meg az impulzusnyomaték ,,kvantáltságát''. A számítás eredménye az energiaszintekre:

En=-2π2k2e4mrh2n2.(n=1,2,3,...)
A képletben mr az elektron redukált tömegét jelöli:
mr=me1+me/M.
Ebből a hidrogén (M=mp) és a deutérium (M2mp) egymásnak megfelelő színképvonalaira
Δff=me2mp2,710-4
relatív eltérés adódik.
 Hegyi Márta (Budapest, Szent István Gimn., 10. o.t.) és
 Székely Attila (Kecskeméti Református Kollégium Gimnáziuma, 12. o.t.)
  dolgozata alapján

 
Megjegyzés. A Bohr-féle kvantumfeltétel csak a hidrogénszerű (egyetlen elektront tartalmazó) atomokra adja meg helyesen az atomi energiaszinteket, és ezek segítségével az atomi átmenetek során kisugárzott vagy elnyelt fotonok frekvenciáját. A mikrorészecskék mozgását, viselkedését teljesebben leíró kvantummechanika nemcsak a hidrogénszerű, hanem tetszőleges számú elektront tartalmazó atomokra is alkalmazható és a tapasztalattal jól egyező eredményt ad.