A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A hidrogén és a deutérium atomi színképe két okból tér el egymástól: A foton kisugárzásakor az atom hátralökődik (úgy, hogy az összes impulzus nulla maradjon), a felszabaduló energia egy része tehát az atom mozgási energiáját fedezi. A ténylegesen észlelhető frekvencia (a mag tömegét -mel jelölve) -tel kisebb, mint az energiaszintek távolságából számított érték. Ez a legrosszabb esetben is csak nagyságú relatív eltolódást jelent ( az alapállapoti energia). Ez olyan kicsi effektus, hogy elhanyagolhatjuk. A hidrogénatom energiaszintjeit megadó Balmer-formula kicsit módosul, ha az elektron nem rögzített vonzócentrum, hanem a közös tömegközéppont körül mozog. Ez a jelenség az izotópeffektus, amelyet pl. úgy számíthatunk ki, hogy a Bohr-féle kvantumfeltételt (miszerint az elektron perdülete a -vel osztott Planck-állandó egész számú többszöröse kell legyen) általánosítjuk, a rendszer teljes perdületére követeljük meg az impulzusnyomaték ,,kvantáltságát''. A számítás eredménye az energiaszintekre: | | A képletben az elektron redukált tömegét jelöli: Ebből a hidrogén () és a deutérium () egymásnak megfelelő színképvonalaira relatív eltérés adódik.
Hegyi Márta (Budapest, Szent István Gimn., 10. o.t.) és | Székely Attila (Kecskeméti Református Kollégium Gimnáziuma, 12. o.t.) |
Megjegyzés. A Bohr-féle kvantumfeltétel csak a hidrogénszerű (egyetlen elektront tartalmazó) atomokra adja meg helyesen az atomi energiaszinteket, és ezek segítségével az atomi átmenetek során kisugárzott vagy elnyelt fotonok frekvenciáját. A mikrorészecskék mozgását, viselkedését teljesebben leíró kvantummechanika nemcsak a hidrogénszerű, hanem tetszőleges számú elektront tartalmazó atomokra is alkalmazható és a tapasztalattal jól egyező eredményt ad.
|