A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A körző tömegközéppontja mindig a felfüggesztési pont alatt kell legyen. Ha a szárak nyílásszögét változtatjuk, az egyes szárak tömegközéppontja vízszintes irányban is elmozdul, de a felezőpontjuk (a rendszer tömegközéppontja) csak függőlegesen mozoghat. Belátjuk, hogy a csukló akkor lesz a legmagasabban, amikor a körző alsó szára vízszintes. Induljunk ki ebből a helyzetből (1. ábra), és képzeljük el egy pillanatra, hogy a körző felső (felfüggesztett) szárát rögzítetten tartjuk. Ha a másik (kezdetben vízszintes) szárat valamerre (akár felfele, akár pedig lefele) döntjük, a tömegközéppontja a körző csuklójához vízszintes irányban közeledik. Ha most a felső szár rögzítését megszüntetjük, ez a szár mindenképpen lefelé kell elmozduljon, mert csak így érhető el, hogy a közös tömegközéppont továbbra is a felfüggesztési pont alatt maradjon. Jelöljük a körző szárai közötti szöget -val, és válasszuk a szárak hosszát 2 egységnyinek! A 2. ábrán látható besötétített háromszögre (melyet 3. ábrán kinagyítva láthatunk) felírhatjuk a szinusztételt: melyből egyszerű átalakítások után adódik. A körző szárait tehát -nyira kell kinyitnunk, ekkor lesz a csuklója a legmagasabban.
Pozsonyi Gergő (Fazekas M. Főv. Gyak. Gimn., 10. o.t.) dolgozata alapján |
Megjegyzés. A kérdéses nyílásszög a párhuzamos szelők tételének alkalmazásával is megkapható. Húzzunk a rendszer tömegközéppontján át és a felső szár tömegközéppontján át egy-egy függőleges egyenest (4. ábra). Ezek a nyílású szög szárainak párhuzamos szelői, tehát és egyenlőségéből következik. Hasonló megfontolással a szögre: miatt . Ezek szerint az és a pontok harmadolják az szakaszt, amely viszont -vel egyenlő, vagyis . Mivel az háromszög derékszögű, azaz .
|