A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Először belátjuk, hogy az ellipszis görbületi sugara a tengelyek végpontjaiban , illetve , ahol és a nagytengely és a kistengely hossza. Ez a matematikai eredmény többféle fizikai meggondolással is levezethető, egy ilyen pl. a következő. Tekintsük a tömegű Nap körül ellipszispályán keringő bolygót! A nagytengely végpontjában, a Naptól távolságban felírva Newton mozgásegyenletét: ahol a görbületi sugár a nagytengely végpontjában. A keringési idő (Kepler III. törvénye szerint, , az ellipszis területe pedig , ezért a területi sebesség a nagytengely végpontjában: A két egyenlőségből . (A gondolatmenetben kihasználtuk, hogy az ellipszis fókuszai a nagytengelyen vannak, ezért az a kistengely végpontjára így nem alkalmazható, de a görbületi sugár szempontjából a tengelyek szerepe szimmetrikus.) A feladatban szereplő egyenletesen mozgó testre a tengelyek végpontjaiban fennáll az mozgásegyenlet, a megfelelő görbületi sugár. Az adatokkal , , és , .
Máthé András (Budapest, Apáczai Cs. J. Gyak. Gimn., 11. o.t.) |
Megjegyzés. Az ellipszis kérdéses görbületi sugarait a harmonikus rezgőmozgás kinematikájának ismert összefüggéseiből is kiszámíthatjuk. Tekintsük az síkban és összefüggéseknek megfelelően ( és féltengelyű) ellipszispályán mozgó testet. pillanatban a test az ellipszis egyik tengelyének végénél sebességgel és gyorsulással mozog. Másrészt viszont , ahonnan a görbületi sugár: . Hasonlóan kapjuk, hogy a másik tengely végpontjaiban az ellipszis simulókörének sugara .
|