Feladat: 3192. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Gáspár Merse Előd ,  Hegedűs Ákos ,  Katona Gergely ,  Kiss Gergely ,  Péterfalvi Csaba ,  Ravasz Mária- Magdolna ,  Terpai Tamás ,  Tóth Bálint 
Füzet: 1999/április, 249 - 251. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Tapadó súrlódás, Merev test egyensúlya, Merev test mozgásegyenletei, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1998/október: 3192. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Tételezzük fel először, hogy a tapadó súrlódás elegendően nagy (tehát a dominók sem egymáson, sem pedig a félhengeren csúsznak meg), és vizsgáljuk meg, hogy milyen erők hatnak a dominó-oszlop α szöggel kibillent helyzetében. Az 1. ábrán látható jelöléseket használva állíthatjuk, hogy TE megegyezik az EF ív hosszával, azaz Rα-val, hiszen a dominók tisztán gördülnek a félhengeren. Stabil billegés akkor alakulhat ki, ha az n dominóból álló merev test K tömegközéppontban ható nehézségi erő hatásvonala az E érintkezési ponttól balra esik, vagyis teljesül az

nd2tgα=KTtgα<TE=Rα,
vagy az ezzel egyenértékű
n<2Rdαtgα<2Rd=12
feltétel. Eszerint 11 dominóból álló oszlopot rakhatunk fel félhenger tetejére, ha stabil billegést akarunk létrehozni. (Ha α elegendően kicsi, akkor αtgα, tehát ilyenkor ‐ nem túl nagy szögkitérések esetén ‐ valóban fennáll a fenti egyenlőtlenség.)
Másképp is érvelhetünk. A K tömegközéppont magassága ‐ avagy az ezzel arányos helyzeti energia ‐ a dominók vízszintes (α=0) helyzetében kell legyen a legkisebb, innen kicsit kibillentve a rendszert a helyzeti energiának növekednie kell. (Ha α növekedtével csökkenne a helyzeti energia, akkor a mozgási energia egyre nagyobb lenne, s ez ellentmond a stabil billegés feltevésének.) A tömegközéppont magassága a félhenger alapsíkja felett
h(α)=Rcosα+Rαsinα+nd2cosα(R+nd2)+α2(R2-nd4).
(Felhasználtuk, hogy kicsiny szögekre sinαα és cosα1-α2/2.) Látható, hogy a rendszer helyzeti energiájának akkor lesz minimuma α=0-nál, ha n<2R/d=12, vagyis legfeljebb 11 dominót rakhatunk egymásra, ha periodikusan billegő mozgást akarunk létrehozni.
Foglalkozzunk most egyetlen dominó megcsúszásának problémájával! Vegyük fel a dominó α szöggel kibillentett helyzetében a testre ható erőket (2. ábra), majd írjuk fel a mozgásegyenleteket! A test tömegközéppontjának koordinátái:
x=Rsinα-Rαcosα+d2sinαd2α,y=d2cosα+Rαsinα-R(1-cosα)R+d2.


(Ismét alkalmaztuk a kicsiny szögek szögfüggvényeire vonatkozó közelítő formulákat, továbbá α négyzetét és magasabb hatványait elhanyagoltuk.)
A mozgásegyenletek:
Nsinα-Scosα=max,mg-Ncosα-Ssinα=may,Sd2-NRα=Θβ,
ahol Θ a dominó tehetetlenségi nyomatéka a tömegközéppontján átmenő tengelyre vonatkoztatva, β pedig a szöggyorsulása. (Mivel dR, a dominót tekinthetjük vékony lemeznek, melyre a rúdhoz hasonlóan Θ13mR2.)
A mozgásegyenletekben is közelítve a szögfüggvényeket és tömegközépponti koordináták, valamint a szögelfordulás közötti kapcsolatot kihasználva a következő egyenleteket kapjuk:
Nα-S=md2β,N-mg=0,Sd2-NRα=13mR2β.
Az egyenletrendszert megoldva megkaphatjuk a szöggyorsulás és a szögkitérés kapcsolatát:
β=-α3gR2(R-d2).
Stabil harmonikus rezgés akkor jöhet létre, ha a zárójelben álló kifejezés pozitív, vagyis ha d<2R. (Ez a megadott számértékekkel nyilván teljesül, de ha d helyébe nd-t írunk, megkapjuk az n darab dominó rezgésének korábban meghatározott n<2R/d feltételét is.)
A mozgásegyenletek fenti közelítő alakjából kiszámíthatjuk az S súrlódási erőt, az N nyomóerőt, majd ezek segítségével a megcsúszás elkerülésének feltételét is:
S(α)mgα(1+3d2R)<μNμmg.
Látható, hogy α növekedtével S is növekszik, az N nyomóerő pedig gyakorlatilag változatlan (nevezetesen az mg-vel egyezik meg), emiatt a csúszásmentes gördülés feltétele a legnagyobb szögkitérésnél a leginkább kritikus. Ez a maximális szögkitérés
αmax<μ(1+3d2R)-10,08,
ami fokokra átszámítva kb. 4,6-nak felel meg.
 Több dolgozat alapján 

 

Megjegyzések. 1. A legnagyobb kitérésre adódó szög viszonylag kicsiny számértéke utólag ,,megerősíti'' a számolás során alkalmazott közelítések jogosságát (vagy legalább azt mutatja, hogy nincs ellentmondás az alkalmazott közelítés és a kapott végeredmény között). Néhányan kevesebb közelítéssel éltek, és a viszonylag bonyolult formulákat numerikusan vagy grafikusan értékelték ki. Ők a kitérés felső korlátjára 4,61-ot kaptak.
2. Sokan ‐ tévesen ‐ azt állították, hogy az α szögben kibillentett dominó lényegében egy α szögű lejtőn ,,érzi magát'', és azon a megcsúszás határszögének ismert μ=tgα képletéből α<arc tgμ=5,7-ot kaptak. Ebben a gondolatmenetben ott a hiba, hogy nem veszi figyelembe a sztatikus helyzet és a gyorsuló mozgás közötti különbséget. A dominó tömegközépontja ‐ közelítőleg ‐ harmonikus rezgőmozgást végez, a szélső helyzetben tehát van gyorsulása (sőt mi több, ott a legnagyobb a gyorsulása!), emiatt a súrlódási erőnek nem csak a súlyerő megfelelő komponensével kell egyensúlyt tartania, hanem a gyorsításhoz szükséges ,,többletet'' is fedeznie kell.