A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A feladat megoldásához szükségünk van a félgömbhéj tömegközéppontjának helyére. Könnyen belátható, hogy ha egy gömbhéjat egymáshoz közeli párhuzamos síkokkal keskeny gömbövekre vágunk szét, akkor mindegyik gömböv felszíne (s ezzel arányosan a tömege) ugyanakkora lesz. Az 1. ábrán látható jelölésekkel ugyanis a vastag vonaldarabbal jelölt ív hossza , a hozzá tartozó vékony gömböv sugara , a gömböv felszíne pedig ami valóban független -tól, tehát valamennyi gömbövre ugyanakkora. Innen már következik, hogy a félgömbhéj tömegközéppontja a gömb középpontjától távolságban van. Tekintsük azt az egyensúlyi helyzetet, amikor a bogár éppen eléri a félgömbhéj peremét (2. ábra). A forgatónyomatékok egyensúlyából ahonnan az ábrán látható elfordulási szögre adódik. A bogár munkavégzése a rendszer helyzeti energiájának megváltozásával egyezik meg: | | ahonnan fentebb kiszámított értékének felhasználásával algebrai átalakítások után végül A bogár és a félgömbhéj közötti tapadási súrlódási együtthatónak legalább akkorának kell lennie, hogy a bogár még a legmeredekebb felületen, vagyis a perem közelében se csússzon meg. Ennek feltétele: . A 2. ábráról leolvasható, hogy , a meg nem csúszás feltétele tehát: A vízszintes asztal és a félgömbhéj közötti súrlódásnak a vizsgált kérdések szempontjából nincs szerepe. A bogár lassan mászik, tehát minden pillanatban egyensúlyban levőnek tekinthető a rendszer. Emiatt a rá ható erők eredője nulla kell legyen, s mivel vízszintes irányú külső erő nem hat, az asztalnál sem léphet fel számottevő súrlódási erő. A félgömbhéj tehát még nagyon csúszós asztalon sem csúszik meg (ha a bogár óvatosan mászik), s emiatt súrlódási munkával sem kell számolnunk.
Enyedi Balázs (Budapest, ELTE Apáczai Csere J. Gyak. Gimn. 11. o.t.) |
|