Feladat: 3120. fizika feladat Korcsoport: 14-15 Nehézségi fok: könnyű
Megoldó(k):  Bacsárdi László ,  Tímár Gábor 
Füzet: 1998/május, 308 - 309. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): A Föld, A Hold, Csillagászati időmérés, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1998/január: 3120. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Tekintsük azt az A helyet a Földön, ahol éppen delel a Nap és a Nap irányába eső távoli állócsillagot (a helyzet). Ennek az állócsillagnak két egymás utáni delelése között pontosan 360∘-ot fordul a Föld a saját tengelye körül (b helyzet). Ekkor azonban itt még nem delel a Nap, ahhoz további

α≈360∘365≈0,98∘≈1∘szöggel el kell fordulnia. A napi nap tehátΔt=24⋅60perc361≈4perc
idővel hosszabb, mint a csillagnap. Minél nagyobb időközt vizsgálunk, az α szög annál nagyobb lesz, egy év alatt éppen 360∘-ot tesz ki. A Naphoz viszonyított évenkénti 365,25 fordulathoz tehát hozzáadódik még egy teljes fordulat, az állócsillagokhoz képest tehát a Föld 366,25 fordulatot tesz évente.
A Hold mindig ugyanazt a felét mutatja a Föld felé, így a Földhöz képest akkor tesz meg egy fordulatot, amikor megkerüli azt. A Hold két azonos fázisú helyzete (pl. telihold) között 29 nap és 12 óra telik el, ezt szinódikus hónapnak nevezik. Ez 12,37-szer rövidebb, mint egy év, évente tehát 12,37-szer fordul meg a Nap‐Föld irányhoz képest. Az állócsillagokhoz viszonyítva az évenkénti fordulatok száma eggyel több, tehát 13,37. Az állócsillagokhoz képest a Hold
365,25nap13,37≈29nap8óra
alatt fordul körbe, ezt az időtartamot sziderikus hónapnak nevezik. A sziderikus hónap hossza méréssel úgy határozható meg, hogy megfigyeljük, mennyi időnként halad át a Hold ugyanazon állócsillag előtt.
 Bacsárdi László (Sopron, Széchenyi I. Gimn. 10. évf.) és
 
 Tímár Gábor (Debrecen, Arany J. Ált. Isk. 8. évf.) dolgozata alapján