Feladat: 3108. fizika feladat Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Diriczi Krisztián ,  Felföldi Zsolt ,  Gulyás Nándor ,  Józsa István Gergö ,  Kormos Márton ,  Páles Csaba ,  Sarlós Ferenc ,  Terpai Tamás ,  Végh László 
Füzet: 1998/május, 306 - 307. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Elektromos fluxus (erővonalszám), Analógia alkalmazása, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1997/november: 3108. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Számítsuk ki, mekkora az elektromos térerősség a töltésfelhő középétől R távolságban! Ha a r=R helyről sugárirányban elmozdulunk egy nagyon kicsit, mondjuk a r=1,001R távolságig, akkor a potenciál (zsebszámológéppel numerikusan könnyen meghatározható) megváltozása

ΔU=U(1,001R)-U(R)=0,729006U0-0,729329U0=-0,32310-3U0.
Ugyanez a mennyiség úgy is kiszámítható, mint a (kicsiny szakaszon állandónak tekinthető) elektromos térerősség -1-szeresének és a Δr=10-3R elmozdulásnak a szorzata: ΔU=-EΔr, ahonnan
E(R)=-ΔUΔr=0,32310-3U010-3R=0,323U0R.

Az r<R térrészben található Q(R) töltés mennyiségét a Gauss-törvény segítségével határozhatjuk meg:
4πR2E(R)=1ε0Q(R),
ahonnan
Q(R)=ε04πR2E(R)=0,3234πε0U0R.
(Ugyanerre az eredményre jutunk, ha a töltésfelhő gömbszimmetriájára hivatkozva kihasználjuk, hogy E(R) éppen akkora, mint egy Q(R) nagyságú ponttöltés elektromos térerőssége a töltéstől R távolságban.)
Az össztöltés nagysága a potenciálfüggvény aszimptotikus (r) alakjából olvasható le. Az U(r) függvény képletében a szögletes zárójelben álló második (exponenciálisan csökkenő) tag az elsőhöz képest elhanyagolhatóan kicsivé válik, ha rR. A töltésfelhő középpontjától messze tehát a potenciál U(r)U0R/r alakú, ami a
Qösszes=4πε0U0R
össztöltésnek megfelelő potenciálfüggvény. (Nagy távolságból nézve tetszőleges töltésfelhő pontszerűnek tekinthető, az elektromos potenciálja tehát a Coulomb-potenciállal helyettesíthető.) A fenti két töltést összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a kérdéses töltésfelhő össztöltésének 32,3 százaléka található az r<R térrészben.
 Több megoldás alapján 

 

Megjegyzések: 1. Differenciálszámítás segítségével zárt alakban is meghatározható a töltéseloszlás. Az elektromos térerősség a potenciálfüggvény negatív deriváltja:
E(r)=-dU(r)dr=U0R[R2r2-e-2r/R(2+2Rr+R2r2)].
Az r sugarú gömbben található töltés mennyisége Gauss törvénye alapján:
Q(r)=4πε0r2E(r)=4πε0U0R[1-e-2r/R(1+2rR+2r2R2)]==Qösszes[1-e-2r/R(1+2rR+2r2R2)].
Behelyettesítve r=R értékét megkapjuk a keresett töltésarányt:
Q(R)Qösszes=1-5e20,323.

2. A Q(r) függvény deriváltjából kiszámíthatjuk az egységnyi térfogatra jutó töltés mennyiségét, vagyis a ϱ(r) töltéssűrűséget is. Egy nagyon vékony, Δr vastagságú gömbhéjban található ΔQ töltés egyrészt ΔQ=dQ(r)drΔr, másrészt ΔQ=4πr2Δrϱ(r) módon is kiszámítható. A két alakot összehasonlítva a töltéssűrűségre a
ϱ(r)=14πr2dQ(r)dr=-4U0ε0R2e-2r/R=ϱ0e-2r/R
kifejezés adódik. Ilyen (exponenciálisan csökkenő) sűrűségű töltéseloszlás a Természetben ténylegesen előfordul: a hidrogénatom alapállapotában az elektron (átlagos) töltéseloszlása a kvantumelmélet törvényei szerint éppen ilyen függvénnyel írható le.