A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Tekintsük a galaxist és a sötét burkot (halot) együtt a sűrűség szempontjából gömbszimmetrikusnak! Jelöljük a középponttól távolságban az átlagos tömegsűrűséget -val, az sugarú gömbben levő teljes anyagmennyiség tömegét pedig -rel. A látható anyag megfigyelt kerületi sebessége szerint a gyorsulás középponttól távolságban . Ezt a gyorsulást az sugarú gömbben található tömeg hozza létre, méghozzá éppen úgy, mintha pontszerű lenne; az -nél távolabbi (gömbszimmetrikus) anyageloszlás gravitációs hatása belül (az egyenletesen töltött fémgömbhéj elektromos teréhez hasonlóan) nulla. Fennáll tehát, hogy | | Tekintsünk egy sugarú, kicsiny vastagságú gömbhéjat. Ennek tömege a fentiek szerint másrészt a sűrűséggel kifejezve: A kétféle alakot összehasonlítva leolvasható, hogy a keresett sűrűségeloszlás A galaxis teljes tömege eszerint legalább akkora, mint | | ami kb. naptömegnek felel meg.
Kacsuk Zsófia (Budaörs, Illyés Gy. Gimn., IV. o.t.) és |
Kormos Márton (Debrecen, KLTE Gyak. Gimn., III. o.t.) dolgozata alapján |
Megjegyzések. 1. A galaxis látható, korong alakú, spirálkaros részének anyageloszlása nyilvánvalóan nem gömbszimmetrikus, de a középponttól távol (pl. a tartományban) még ennek gravitációs tere is jól közelíthető a pontszerű test gravitációs mezőjével.
2. Ha a fenti számítás eredményét összevetjük a galaxisban látható csillagok becsült számának és az egyéb módszerekkel megállapítható átlagos csillagtömegnek a szorzatával (ez kb. naptömeget tesz ki), akkor megállapíthatjuk, hogy a galaxis anyagának számottevő része ,,hiányzik'', feltételezhetően a sötét burokban található.
3. A modell-számításban használt gömbszimmetrikus tömegeloszlás nem lehet időben állandó, stabil anyagelrendeződés, hiszen a halo anyagának is gyorsulnia kell a galaxis középpontja felé.
|