A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A félgömbhéjra kifejtett erőnek két erővel kell egyensúlyt tartania: a félgömbhéj súlyával, illetve a folyadék hidrosztatikai nyomásából származó erővel. Számítsuk ki ezen erők vízszintes és függőleges komponenseit! A függőleges irányban ható erők: a félgömbhéj súlya, illetve a folyadék súlya. Ezen két erő összegével megegyező nagyságú, felfelé irányuló kell legyen az általunk kifejtendő külső erő függőleges komponense: Vízszintes irányban a folyadék éppen akkora erővel nyomja a félgömbhéjat, mint amekkorával a falat (hiszen a folyadékra ható összes erő eredője nulla). Ez utóbbi viszont az átlagos hidrosztatikai nyomás és a kör területének szorzataként számítható ki. Az általunk kifejtendő erő vízszintes összetevője is ugyanekkora kell legyen, tehát A kifejtendő erő ezek szerint | | nagyságú, iránya pedig | | szöget zár be a vízszintessel.
Bálint Imre (Szeged, Ságvári E. Gyak. Gimn., III. o.t.) és |
Kacsuk Zsófia (Budaörs, Illyés Gy. Gimn., IV. o.t.) dolgozata alapján |
Megjegyzés. Az alkalmazandó külső erő támadáspontját is meg lehet határozni a forgatónyomatékok egyensúlyának feltételéből. A félgömbhéj súlya a súlypontjában hat, ennek helye a félgömb súlypontjának ismeretében könnyen megkereshető. A folyadék által a félgömbhéjra kifejtett erő pedig olyan, hogy a gömb középpontjára vonatkoztatott eredő forgatónyomatéka nulla (hiszen minden egyes kis felületdaradkára sugárirányú erőt fejt ki a folyadék). Vigyázat: igaz ugyan, hogy a folyadék a falat akkora nagyságú erővel nyomja, mintha a nyomás mindenhol a kör középpontjánál mérhető értékű lenne, ez azonban még nem jelenti azt, hogy a folyadék által kifejtett eredő erő a körlap középpontjában hatna. A körlap alsó felén nagyobb a nyomás, mint a felsőn, emiatt a kör legnagyobb vízszintes átmérőjére vonatkoztatott forgatónyomaték nem lehet nulla.
|