A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Először megmutatjuk, hogy az egyenes mindig merőleges a gömb középpontja és által alkotott síkra. Jelöljük a gömb középpontját -val. Az 1. ábrán merőleges a papírlap síkjára és azt -ben metszi. Ha az síkra tükrözzük az -re illeszkedő egyik érintősíkot, akkor az -re illeszkedő másik érintősíkot kapjuk, mert a tükrözésnél -nek és a gömbnek a képe önmaga, érintősík képe pedig érintősík kell legyen. Ezért tükörképe , tehát az egyenes merőleges az síkra. Ezért, ha és két olyan metsző egyenes, hogy , és mind egy síkban vannak, akkor és egymástól különbözőek, és mindketen merőlegesek erre a síkra. Tehát ebben az esetben és párhuzamosak. Ugyanezért, ha az és síkja egymástól különböző, és nem lehetnek párhuzamosak. Megmutatjuk viszont, hogy és mindig egy síkban van. Legyen és metszéspontja , az -re, illetve -re illeszkedő két-két érintősík és a gömb közös pontja pedig , , és . Ekkor a , , és a gömbhöz -ből húzott érintőegyenesek. Egy külső pontból egy gömbhöz húzott érintőegyenesek érintési pontjai a gömbön egy kört alkotnak, tehát egy síkban vannak. Azaz , , és egy síkban van, vagyis és is egy síkban van. Összefoglalva: és mindig egy síkban van. Ha az sík átmegy -n, akkor és párhuzamos egyenesek, ha pedig az sík nem tartalmazza -t, akkor és szükségképpen metszik egymást,
Zábrándi Zoltán (Győr, Bencés Gimn., III. o.t.) dolgozata alapján |
|