A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Jelöljük a paralelogramma csúcsait , , , -vel, szögeit -val és -val, oldalainak hosszát -val és -vel, a szögfelezők által meghatározott négyszög csúcsait pedig , , , -val. Feltehetjük, hogy (ha két szomszédos oldal egyenlő lenne, akkor a szögfelezők nem határoznak meg négyszöget, hanem egy pontban metszenék egymást). Tudjuk, hogy , mert a paralelogramma szomszédos szögeinek összege . Az háromszögben | | Ezért . Ugyanígy láthatjuk be, hogy az négyszög többi szöge is derékszög, tehát a négyszög téglalap. a -ből és az -ból induló szögfelezők metszéspontja, ezért egyenlő távolságra van a a és az egyenesektől. Tehát rajta van a paralelogramma -vel és -vel párhuzamos középvonalán. Ugyanígy belátható, hogy is rajta van ezen a középvonalon, tehát ; továbbá . Legyen az -ból induló szögfelező és metszéspontja. Az háromszög egyenlő szárú, mert a -ből induló szögfelezője merőleges -re. Ezért , így . Mivel és , azért az négyszög paralelogramma, tehát . Tudjuk, hogy a téglalap átlói egyenlőek, így . A téglalap területét kiszámíthatjuk átlóinak hosszából és azok szögéből: | | A paralelogramma területe az ismert képlet alapján: | | Feltételünk szerint , vagyis | | Rendezve: azaz: Ebből a megoldóképlet alapján kapjuk, hogy: Mivel , csak a jó megoldás (a ennek a reciproka). Tehát a paralelogramma hosszabbik oldala -szorosa a rövidebbik oldalnak.
Havas Dávid (Budapest, Móricz Zs. Gimn., II. o.t.) dolgozata alapján |
|