A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A feladatnak nyilván csak akkor van értelme, ha sem , sem nem esik a kör belsejébe. Ha és egyike sincs rajta a körvonalon, akkor az állítás igaz, egyébként pedig nem. Ha ugyanis a körvonalon, pedig a körön kívül van, akkor , , tehát , viszont az szakasznak van közös pontja -val, így ebben az esetben az állítás nem igaz (1. ábra). Ha is és is a körön kívül helyezkedik el, akkor a következő három esetet kell megvizsgálnunk:
* | (i) -n kívül helyezkedik el, |
* | (ii) egy pontban érinti -t, | A feladat állítása az, hogy az (i) esetben , míg a másik két esetben . Mindhárom esetben igaz, hogy az -ból, illetve -ből -hoz húzható két-két érintőszakasz egyenlő hosszú, ezért mindig elegendő azt az érintőszakaszt vizsgálnunk, amelyik számunkra ,,kedvezőbb'' elhelyezkedésű. Az (i) esetben feltehetjük, hogy a két érintőegyenes közül az egyik elválasztja -t és -t (tehát a kör, illetve a szakasz az érintőegyenes két különböző oldalára esik), a másik pedig nem. Ábránkon az -ból húzott érintő az elválasztó. Ekkor a két érintőegyenes metszéspontja a -ből húzott érintőszakasz belső pontja lesz, de az -ból húzottnak nem. A pontok a 2. ábrán látható módon fognak elhelyezkedni. Az ábra jelöléseit használva: | | Viszont a háromszög-egyenlőtlenség miatt , tehát ebben az esetben igaz a feladat állítása. A (ii) esetben (3. ábra) , vagyis ekkor nyilván igaz az állítás. A (iii) esetben azokat az érintőket rajzoljuk meg, amelyek érintési pontjait elválasztja a kör középpontjától (4. ábra). Legyen az , illetve az sugárnak az -vel való metszéspontja , illetve . Ekkor az , , , pontok ebben a sorrendben helyezkednek el ‐ és esetleg egybeesik, ha rajta van -n ‐, ezért . Ezzel beláttuk, hogy a feladat állítása pontosan akkor igaz, ha is és is a körön kívül helyezkedik el.
Nyul Gábor (Debrecen, Fazekas M. Gimn., I. o.t.) dolgozata alapján |
|