A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás: Először kiszámítjuk az egyetlen telep által létrehozott áramot. Legyen . Ekkor az 1. ábra szerinti kapcsolás ágában folyó áramot kell meghatároznunk. 1. ábra Az , , ellenállások eredőjére , így az -re eső feszültség tehát Osszunk -gyel: | |
A szuperpozíció elve szerint a teljes áram a hasonló módon kiszámított , , áramok összege, ahol az , az esetnek felel meg, tehát | |
Az adott speciális esetben az , eredmények adódnak.
Gál Jenő (Bp., Eötvös J. g. IV. o. t.) | II. megoldás: Az elektromotoros erejű, belső ellenállású telep Norton-ekvivalense (lásd: a jelen számban megjelent cikket: ,,Lineáris hálózatokról'') egy forrásáramú párhuzamos ellenállású áramforrás. Alkalmazva mindhárom párhuzamosan kapcsolt telepre, eredőként egy forrásáramú párhuzamos ellenállású áramforrást kapunk. 2. ábra Ha az eredőt kapcsoljuk az ellenállású vezetékre (2. ábra), mivel az áram az ellenállásokkal fordított arányban oszlik meg, ‐ az ellenálláson áram folyik. -val osztva | |
Hogy melyik telep mennyivel járul az eredő áramhoz, a többi telep elektromotoros erejének (vagy forrásáramának) 0-vá tételével kapjuk. Az eredmények ugyanazok, mint az I. megoldásban. III. megoldás: A Kirchhoff-egyenletek gépies felírásával és megoldásával szintén célhoz érhetünk. Ez az eljárás hosszadalmasabb mint az előzők, és nem is olyan tanulságos. |
|