A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Induljunk ki az ismert | | képletből. Jelen esetben és így képletünk így is írható: Kétszeri négyzetre emelés után a gyökjel eltűnik és nyerjük az és közötti, trigonometriai és gyökjelek nélküli kapcsolatot: | | Minthogy ez az egyenlet -re nézve negyedfokú, azért -nek általában értéke van. -nél kevesebb értéket vesz fel, ha az egyenlet bal oldala teljes négyzet, az abszolut tag , együtthatója , az abszolut tag és együtthatója .
Az egyenlet többtagúja teljes négyzet, ha | | vagy | | amiből Ez az egyenlőség akkor áll fenn, ha: | | Ez esetben -re két értéket kapunk.
Az abszolut tag , ha , akkor egyenletünk ily alakra hozható amiből | | Ez esetben tehát három értéket vesz fel. és együtthatója , ha Ez az egyenlőség azonban csak akkor állhat fenn, ha u. i. még a következő alakokra hozható Ha már most , akkor Ha pedig , akkor Ámde az és egyenlőtlenségek abszurdumot fejeznek ki, mert feltételünk értelmében és , s velük együtt és is valódi törtek. Kell tehát, hogy legyen. Ezt tekintetbe véve -ből erednek a következő gyökpárok:
| | | | Ebben az esetben azonban , tehát az egyenlet a egyenletre redukálódik, a honnan egyetlen értéke . Látnivaló, hogy ez az eset magába foglalja az utolsó esetet is, amikor mind az abszolut tag, mind pedig együtthatója . Tehát értékváltozásait a következőkben foglalhatjuk össze: -nek általában értéke van, ha azonban és sem , sem nem egyenlő , vagy , akkor -nek értéke van; akkor értéket vesz fel, s | | | | akkor -nek csak egy értéke van.
|