Feladat: 2261. fizika feladat Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Borkovits Tamás ,  Csáki Csaba ,  Csordás Zoltán Mihály ,  Csűrös Miklós ,  Domokos Péter ,  Hauer Tamás ,  Szabó Attila 
Füzet: 1988/november, 422 - 423. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Szolenoid mágneses tere, Mágneses mező energiája, energiasűrűsége, Nyugalmi indukció, Lenz-törvény, Szupravezetés, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1987/október: 2261. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Jelöljük a szolenoid hosszát l-lel (így nem téveszthetjük össze az önindukciós együtthatójával), a keresztmetszetét pedig A-val.
A tekercs mágneses energiája kezdetben

E1=12LI2=μN2AI22l,
ahol
L=μN2Al
az önindukciós együttható.
Ha a tekercs hosszát l-ről l+Δl-re növeljük, a mágneses energia
E2=μN2AI22(l+Δl)
lesz, a mágneses energia változása tehát
ΔE=E2-E1=μN2AI22(1l+Δl-1l)=-μN2AI2Δl2l(l+Δl)<0.

Mondhatjuk-e, hogy a tekercs megnyújtása során általunk végzett W munka a tekercs energiaváltozásával egyenlő? Nem, hiszen a párhuzamos vezetők közt azonos áramirány esetén ható vonzóerő miatt W nyilván pozitív. Az ellentmondás feloldásához azt kell észrevennünk, hogy a tekercs energetikailag nem zárt rendszer, hiszen az állandó I áramot biztosító vezetéken keresztül kapcsolatban áll az áramforrással.
Ha a tekercset Δt idő alatt nyújtottuk meg Δl hosszal, akkor a
ΔΦ=NAΔB=μN2AI(1l+Δl-1l)
fluxusváltozás hatására
U=-ΔΦΔt=+μN2AIΔll(l+Δl)Δt
feszültség indukálódik. Ez a feszültség Lenz törvénye értelmében ellensúlyozni igyekszik a csökkenő fluxust, vagyis az áramot növelni szeretné. Mivel Δt idő alatt Q=IΔt töltés halad át a tekercsen, ezek energiáját az indukált feszültség
ΔE'=QU=μN2AI2Δll(l+Δl)=2|ΔE|
értékkel megnöveli. Az energia megmaradásának törvényéből tehát a munkavégzésre a
W=ΔE+ΔE'=|ΔE|=+μN2AI22l(l+Δl)Δl
kifejezés adódik. Ez kicsiny Δl esetén
F=μN2AI22l2
erőnek felel meg ‐ ekkora erővel húzza össze a szolenoidot a mágneses erőtér.
 
Domokos Péter (Budapest, Ságvári E. Gyak. Gimn., IV. o. t.)
dolgozata alapján.

 
Megjegyzés. Ha csak a tekercset összehúzó erőre vagyunk kíváncsiak, azt más ‐ talán egyszerűbb ‐ gondolatmenettel is meghatározhatjuk. Képzeljük el, hogy a tekercs szupravezető anyagból készült, s emiatt külső áramforrás nélkül is hosszú ideig keringhet benne elektromos áram. Ez annyit jelent, hogy a tekercs önmagában is zárt rendszernek tekinthető.
A tekercsben a mágneses fluxus
Φ=NAB=μN2AIl
az l hossz megnövelése során nem változhat, hiszen a fluxusváltozás feszültséget indukálna, az pedig az elhanyagolhatóan kicsi ellenállás miatt korlátlanul nagy áramot keltene. Φ állandósága csak úgy valósulhat meg, ha a tekercs széthúzása közben I a tekercs hosszával arányosan megnő: I(l)=I0l/l0. A tekercs energiája
E=μN2AI22l=μN2AI022l02l,
ez pedig l növekedtével növekszik;
ΔE=+μN2AI22l02Δl,
vagyis a tekercset összehúzó erő F=ΔE/Δl>0. Mivel az erő nyilvánvalóan csak a tekercsben folyó áramerősségtől függ, nem pedig a tekercs anyagának ellenállásától, ugyanez az eredmény érvényes hagyományos anyagú (nem szupravezető) tekercsre is.
 
Hauer Tamás (Budapest, Apáczai Cs. J. Gyak. Gimn., IV. o. t.)