a) A kocka súlya $100\text{p}$, tehát Archimedes törvénye szerint $100\text{g}$, azaz $100{\text{cm}}^3$ vizet szorít ki. A kiszorított rész alkotta négyzetes oszlop térfogata tehát $100{\text{cm}}^3$, alapterülete $100{\text{cm}}^2$, így magassága $1\text{cm}$.
b) Ha a petróleum fajsúlya $0\mathrm{,}8{\text{g/cm}}^3$, akkor az $5\text{cm}$ magasságig töltött petróleum súlya $500{\text{cm}}^3\cdot 0\mathrm{,}8{\text{p/cm}}^3=400\text{p}$. Így a kocka teljes súlya $100\text{p}+400\text{p}=500\text{p}$, tehát $500{\text{cm}}^3$ vizet szorít ki. Az előzőhöz hasonlóan a négyzetes oszlop magassága $500{\text{cm}}^3:100{\text{cm}}^2=5\text{cm}$, vagyis a kocka $5\text{cm}$ mélyen merül a vízbe:
c) A kocka térfogata $1000{\text{cm}}^3$, így teljesen elmerülve $1000\text{p}$ felhajtóerő hat rá. Akkor lebeg, ha teljes súlya szintén $1000\text{p}$. Mivel a bádogkocka $100\text{p}$ súlyú, azért $1000\text{p}-100\text{p}=900\text{p}$ higanyt kell a kockába önteni. (A higany fajsúlya $13\mathrm{,}6{\text{p/cm}}^3$, így $900\text{p}:13\mathrm{,}6{\text{p/cm}}^3\approx 66{\text{cm}}^3$ higanyra van szükség.)