A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az alumínium sűrűsége a vízének -szerese, a gyertya sűrűsége pedig -szerese. Ha nem lenne nehezék a gyertyán, akkor (a sűrűségarányok alapján) -es darabja látszana ki a vízből. A nehezék 1 centiméternyit húzza le a gyertyát, a lemez vastagsága tehát akkora kell legyen, hogy a felhajtóerővel csökkentett súlya megegyezzék vastag gyertyadarab vízben mérhető (negatív) súlyának nagyságával: | | ahonnan A gyertya égése során a hossza csökken, de a nehezék által lehúzott gyertyadarab nagysága mindvégig marad (hiszen ez a mennyiség csak az alumíniumlemez vastagságától függ). A gyertya elalvásának pillanatában tehát nehezék nélkül a gyertya -nyit lógna ki a vízből, vagyis a hossza kell legyen. Eszerint -nyi gyertyának kellett leégnie, s ez perc, vagyis 1 óra 6 perc 40 másodperc múlva következik be.
Döme Botond (Budapest, ELTE Apáczai Csere J. Gyak. Gimn., I. o.t.) |
Megjegyzés. A megoldásnál feltételeztük, hogy a gyertya akkor alszik el, amikor a láng a vízfelszín magasságába kerül. A valóságban azonban a gyertya még a vízszint alatt is éghet! Vajon hogyan? (Érdemes megfigyelni!)
|