Feladat: 3009. fizika feladat Korcsoport: 18- Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Horváth Eszter 
Füzet: 1997/február, 121. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Ciklotron, Proton, Nyugalmi indukció, Mozgó elektromos töltésre ható erő (Lorentz-erő), Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1996/október: 3009. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A ciklotronban B indukciójú mágneses mező (közelítőleg) körpályán tartja az m tömegű, Q töltésű részecskéket. A mozgásegyenlet alapján QBv=mv2/r, azaz v/r=ω=QB/m. (v a részecske sebessége, ω a szögsebessége, r pedig a pálya sugara.)
A gyorsítást ω körfrekvenciával váltakozó elektromos térrel végzik. A gyorsító paramétereit (B-t és ω-t) úgy kell beállítani, hogy az ω/B hányados a gyorsítandó részecske fajlagos töltésével, Q/m-mel egyezzék meg. A deuteron fajlagos töltése fele a protonénak, a deuteronok gyorsításakor tehát az ω/B hányados fele kell legyen a protonok gyorsításakor beállítandó értéknek. Ezt az átállítást vagy B, vagy ω (esetleg mindkettő) megváltoztatásával érhetjük el.
A gyorsítás során B és ω állandó, v és r viszont lassan változik, mindaddig, míg r el nem éri a ciklotron geometriai méretéből adódó maximális rmax értéket. A részecske maximális energiája

Emax=12rmax2ω2m=12rmax2B2Q21m.
Ezekből a képletekből leolvashatjuk, hogy ha csak B nagysága változtatható (tehát ω állandó), akkor Emaxm, s ez a deuteron esetében kb. kétszer nagyobb, mint a protonoknál. Ha viszont csak ω változtatható (tehát B állandó), akkor Emax1/m, ami a protonok esetében nagyobb, mint a deuteronoknál.
 Horváth Eszter (Zalaegerszeg, Ságvári E. Gimn., IV. o.t.) dolgozata alapján

 
Megjegyzés. A megoldás során nem vettük figyelembe a relativisztikus hatásokat. Ha a gyorsított részecske sebessége megközelíti a fénysebességet, akkor a gyorsítás alatt a mágneses tér erősségét is változtatni kell.