A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. a) Ha az pontnál elvágjuk a rugót, a rúd a kezdetben álló és nem is gyorsuló pont körül gyorsuló forgómozgásba kezd (1. ábra).
Mivel az tömegű, hosszúságú homogén rúd tehetetlenségi nyomatéka a végpontjára vonatkoztatva a forgómozgás alapegyenletéből a szöggyorsulás kiszámítható: Eszerint a tömegközéppont gyorsulására , az pont gyorsulása pedig mindkettő függőlegesen lefelé irányul. b) Ha a pontnál elvágjuk a fonalat, a rúdra a nehézségi erő és a rugó által kifejtett erő hat. Ez utóbbi nagyságú, hiszen a rugóerő a rugó megnyúlásától függ, a rugó pedig kezdetben még ugyanolyan hosszú, mint az elvágás előtt volt (2. ábra).
A rúd tömegközéppontja most az eredő erő hatására gyorsulással fog lefelé mozogni. A forgómozgás egyenletét a tömegközéppontra felírva | | (Vigyázat: az pont most maga is gyorsul, emiatt nem tekinthető pillanatnyi forgási középpontnak!) A tömegközépponthoz képest a végpontok gyorsulással mozognak, az pont tehát összességében gyorsulással mozog (tehát felfelé), a pont pedig gyorsulással (lefelé). Érdekes, hogy a gyorsulások kiszámításánál a rúd hosszának számértékére nem volt szükségünk.
Megjegyzés. Meglepőnek tűnhet, hogy a rúd kezdeti gyorsulása függ attól, hogy a fonalat vagy a rugót vágjuk el, hiszen a fonál is tekinthető egy (igen nagy rugóállandójú) rugónak. A látszólagos ellentmondás feloldását az időtartamok pontosítása, a ,,kezdeti'' gyorsulás fogalmának átgondolása adhatja meg. A megoldás során kihasználtuk, hogy a rugóerő nem változhat meg pillanatszerűen, csak bizonyos idő alatt, mialatt a rugó hossza is meg tud változni. Ugyanakkor a fonálerőre nem tettünk ilyen kikötést, annak nagyságát ,,azonnal'' megváltozni képesnek tételeztük fel. A valóságban a fonálerő változását is a fonál hosszának kicsiny változása okozza, ehhez pedig idő kell, de ez az idő sokkal rövidebb, mint a rugónál, emiatt minden reális esetben figyelmen kívül hagyhatjuk.
|