A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A félgömbre csak függőleges irányú erők hatnak, ezért tömegközéppontja függőlegesen fog mozogni. Jelöljük a tömegközéppont elmozdulását -szel, sebességét -vel, a szögsebességet pedig -val (1. ábra). A tömegközéppont és a síkkal érintkező pont távolsága | | (1) | a tömegközépponton átmenő tengelyre vonatkoztatott tehetetlenségi nyomaték pedig | | (2) | (Felhasználtuk, hogy homogén félgömbre az 1. ábrán látható távolság , továbbá a Steiner-tételt. Vigyázat: homogén félgömb tehetetlenségi nyomatéka a gömb középpontjára vonatkoztatva , ha a félgömb tömege.) Az energiamegmaradás tétele szerint | | (3) | a kényszerfeltételek pedig | | (Megjegyezzük, hogy (5) és (6) megkapható a (4) egyenlet deriválásából is.) Az (5) és (3) egyenletekből a szögsebességre | ω(φ)=gr⋅8073(1-cosφ)448-365cos2φ | (7) | adódik (2. ábra), a szöggyorsulás pedig (6) alapján (3. ábra) | β(φ)=gr4073sinφ365cos2φ-730cosφ+448(365sin2φ+83)2. | (8) | A talajnál ható N erőt a forgómozgás egyenletéből kaphatjuk meg. | N=Θβlsinφ=mg83(448-730cosφ+365cos2φ)(365sin2φ+83)2. | (9) | A 4. ábrán látható, hogy a mozgás teljes 0≤φ≤arcctg38≈70∘ tartományában N>0, tehát a félgömb nem emelkedik fel a síkról.
Gyukics Mihály (Szolnok, Varga K. Gimn., IV. o.t.) | Kurucz Zoltán (Szolnok, Varga K. Gimn., IV. o.t.) és | Tóth Gábor Zsolt (Budapest, Árpád Gimn., IV. o.t.) megoldása alapján. |
|