Feladat: 2989. fizika feladat Korcsoport: 18- Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Fancsali Szabolcs ,  Hegyi Barnabás ,  Négyesi Gábor 
Füzet: 1996/október, 445. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Vastag lencse, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1996/május: 2989. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Az akvárium távolabbi szélénél úszó T nagyságú halat a középponttól k távolságban K méretűnek látjuk. Az ábrán látható sugármenetek és a törési törvény felhasználásával (és valamennyi bejelölt szög kicsinysége miatt a szinuszokat és a tangenseket a szögekkel közelítve) kapjuk, hogy

KT=kR,K-T=(k+R)(β-α),βα=n,TR=α.
(n a víz törésmutatója.) A fenti egyenletekből
k=n2-nRésK=n2-nT
adódik.
Az akvárium közelebbi szélénél a halat T méretűnek látjuk. Az (abszolút) nagyítások aránya tehát (n-et 4/3-nak véve)
Nabsz=KtávolKközel=n2-n=4/32-4/3=2.

A hal látszólagos méretét nem a képének abszolút nagysága, hanem annak látószöge jellemzi. Ha a szemünk az akváriumtól a sugár c-szeresének megfelelő távolságban van, akkor a látószögek:
φtávol=Kk+R+cR,illetveφközel=TcR.
A szögnagyítások aránya:
Nszög=φtávolφközel=KTc(k/R)+c+1=n2-ncn2-n+c+1=ncn+(2-n)(c+1).
n=4/3-dal számolva
Nszög=2c3+c,
ami a feladat számadataival (c=1) Nszög=1/2. A hal tehát kétszer kisebbnek látszik a távolabbi helyzetében, mint a közelebbiben. Ha nagyon messziről nézzük az aranyhalat (c1), akkor éppen fordított az arány, a közelebbi helyzetben látszik kétszer kisebbnek, s ha c=3, tehát a sugár háromszorosának megfelelő helyről nézve a szögnagyítások éppen egyformák.
 Több megoldás alapján 

 
Megjegyzés. A megoldás során feltételeztük, hogy a hal a gömb egyik főköre mentén úszik.