A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. a) Írjuk fel az áramkör és hurokjára Kirchhoff II. törvényét. | | ( az hurok telepein átfolyó áramot jelenti, pedig az hurokba kapcsolt telep árama.) Az árammérő ideális, tehát belső ellenállása nulla. Így a fenti egyenletekben az tag nullával egyenlő. Az egyenleteket megoldva azt kapjuk, hogy Felhasználjuk az pontra felírt csomóponti törvényt: Tehát az árammérőn áram fog folyni, ezt mutatja a műszer. b) Az ideális voltmérő ellenállását végtelennek tekinthetjük, a voltmérőn nem folyik áram. Ezért az pontra felírt Kirchhoff-törvény így módosul: Írjuk fel az áramkör hurokjára Kirchhoff II. törvényét: | | A fenti két egyenletből adódik, hogy Számítsuk ki és pont potenciálkülönbségét. Az vonalon: | | Ugyanezt kapjuk az vonalon is: | | A voltmérő az és pontok közötti feszültséget fogja mutatni, vagyis -t. A negatív előjel arra utal, hogy az pont a negatívabb potenciálú.
Szabó Gábor (Szekszárd, Garay J. Gimn., IV. o.t.) dolgozata alapján |
Megjegyzések. 1. Ennél a feladatnál nem alkalmazhatók a függvénytáblázatban található, a galvánelemek különböző kapcsolásaira vonatkozó képletek, mert azok csak olyan kapcsolásra érvényesek, amelyekben egyenlő feszültségű telepek vannak párhuzamosan kapcsolva. 2. Több versenyző állította, hogy ,,hibás'' a kapcsolás, mert a telepekre közvetlenül kapcsoltuk az árammérő műszert. A kapcsolás valóban eltér a szokásostól, de nem megvalósíthatatlan. A belső ellenállások miatt az árammérő véges értéket jelez.
|
|