A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A közegellenállási erő alakú, ahol a állandó a megadott számadatok szerint . Ha a rakéta | mikor már egyenletesen halad | másodpercenként 10 g anyagot lövell ki magából, akkor erre a kidobott anyagra | | erőt kell kifejtenie, s Newton III. törvénye értelmében ugyanekkora erő tolja előre a rakétát is. A maximális sebességnél a rakéta már nem gyorsul, tehát a közegellenállási erő is éppen N nagyságú, ez pedig sebességnek felel meg. Tehát legfeljebb ekkora sebességre gyorsulhat fel a játékrakéta.
Bérczi Gergely (Szeged, Ságvári E. Gyak. Gimn., II. o.t.) |
Megjegyzések. 1. A kötélpálya nem lehet teljesen vízszintes, mert ehhez ,,végtelen nagy'' erőnek kellene feszítenie a kötelet. A feladat úgy tehető reálissá, ha a vízszintes kötélpályát ,,közel vízszintesnek'' értelmezzük, vagyis olyannak, amelynek behajlásából adódó vízszintes erő a tolóerő és a közegellenállási erő mellett elhanyagolható, de mégsem olyan feszes, hogy a tartókötél elszakadásától kellene tartanunk. 2. Figyeljük meg, hogy a számítás szempontjából érdektelen a rakéta pillanatnyi tömege. Ez az adat azért lényegtelen, mert a rakéta már nem gyorsul. A tömeg csak a végsebesség eléréséhez szükséges idő meghatározásánál lenne lényeges paraméter.
|