Feladat: 2847. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Füzet: 1995/május, 308. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Erők forgatónyomatéka, Tapadó súrlódás, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1994/december: 2847. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Az oszlop egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, így az egész oszlopra ható külső erők eredője és az egyes pénzérmékre ható erők összege is 0. Newton III. törvénye szerint a szomszédos érmék az érintkező felületeiken azonos nagyságú, ellentétes irányú súrlódási erővel hatnak egymásra.
Legyen az érmék száma n, a tolóerő pedig hasson alulról számítva a k-adik érme közepénél (1. ábra). Ha G jelöli egy érme súlyát, akkor a legalsó érme és az üveglap között Fs2=μ2nG súrlódási erő hat. A külső erők egyensúlyából a tolóerő

F=Fs2=μ2nG.
Az egyes érmékre ható erők egyensúlyából:
Fs1=Fs2=μ2nG.
Az (l-1)-edik és l-edik érme nem csúszik el egymáson, ha
μ1(n-l+1)Gμ2nG.
A legszigorúbb feltétel a (k-1)-edik és a k-adik érme között adódik:
μ1(n-k+1)Gμ2nG.
Innen:
kn(1-μ2μ1)+1,
kn3+1.
Felboruláskor az oszlop az O pont körül fordul el (2. ábra). Ekkor az üveglap nyomóereje az O pontban hat. Az oszlop akkor nem borul fel, ha az F=μ2nG tolóerő O pontra vonatkoztatott forgatónyomatéka nem nagyobb, mint az nG nehézségi erőé:
μ2nG(k-12)hngd2.


(h egy pénzérme magassága, d pedig az átmérője.) Innen:
kd2μ2h+12,vagyisk63.
Összefoglalva: a pénzérmék megcsúsznak, ha a tolóerő támadáspontja az (n3+1)-edik érménél magasabban van. Az oszlop felborul, ha az érmék nem csúsznak meg, és az erő támadáspontja magasabban van, mint a 63-adik érme közepe.
 Több dolgozat alapján