A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az oszlop egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, így az egész oszlopra ható külső erők eredője és az egyes pénzérmékre ható erők összege is 0. Newton III. törvénye szerint a szomszédos érmék az érintkező felületeiken azonos nagyságú, ellentétes irányú súrlódási erővel hatnak egymásra. Legyen az érmék száma , a tolóerő pedig hasson alulról számítva a -adik érme közepénél (1. ábra). Ha jelöli egy érme súlyát, akkor a legalsó érme és az üveglap között súrlódási erő hat. A külső erők egyensúlyából a tolóerő Az egyes érmékre ható erők egyensúlyából: Az -edik és -edik érme nem csúszik el egymáson, ha A legszigorúbb feltétel a -edik és a -adik érme között adódik: Innen: Felboruláskor az oszlop az pont körül fordul el (2. ábra). Ekkor az üveglap nyomóereje az pontban hat. Az oszlop akkor nem borul fel, ha az tolóerő pontra vonatkoztatott forgatónyomatéka nem nagyobb, mint az nehézségi erőé:
( egy pénzérme magassága, pedig az átmérője.) Innen: Összefoglalva: a pénzérmék megcsúsznak, ha a tolóerő támadáspontja az -edik érménél magasabban van. Az oszlop felborul, ha az érmék nem csúsznak meg, és az erő támadáspontja magasabban van, mint a 63-adik érme közepe.
|