Feladat: 2846. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: átlagos
Füzet: 1995/május, 307. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Egyéb hidrosztatikai nyomás, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1994/december: 2846. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A levegő a melegítés során kitágul, a Melde-csőben maradó T1 hőmérsékletű levegő nyomása megegyezik a p0 légköri nyomással.
Miután a csövet higanyba állítjuk, a csőben maradt meleg levegő lehűl, összehúzódik, így a cső aljába higany kezd felhúzódni (1. ábra).
Kihűlés után annyi higany húzódott fel a csőbe, hogy a kihűlt levegő p1 nyomása és a higany hidrosztatikai nyomása egyensúlyt tartson a p0 légköri nyomással. (A könnyebb számolás érdekében a nyomást Hgcm egységben írjuk fel).

p1+h=p0.(1)


A levegő állapotváltozását az egyesített gáztörvény írja le:
p0V0T1=p1V1T0.(2)
(2)-ből (1) behelyettesítése után a keresett T1 hőmérséklet kifejezhető:
T1=T0p0V0(p0-h)V1=T0p0l(p0-h)(l-h)=29376506438458K=185C.

Tegyük fel, hogy a ferde helyzetben kiemelet csőbe ugyanannyi higany húzódott fel, mint a függőleges helyzetűbe (2. ábra). Ekkor a benti levegő nyomása nem változik, hiszen most is l-h térrészt tölt ki a levegő, viszont a higany hidrosztatikai nyomása lecsökken h'=hsinα-ra. Nyilván p1+hsinα<p1+h=p0, vagyis a ferdén kiemelet csőbe több higany kell felhúzódjon a cső hossza mentén mint h. Ekkor, ha a csövet függőleges helyzetbe állítjuk, a higany egy része kifolyik, hogy éppen h magasságú higany maradjon vissza.
 Több dolgozat alapján