Feladat: 2837. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Megoldó(k):  Bárdi Tibor ,  Kovács Bonifác 
Füzet: 1995/május, 303. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Adiabatikus állapotváltozás, Gyakorlat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1994/november: 2837. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

A pumpa lenyomása során két szakaszt érdemes megkülönböztetni. Az első szakaszban a levegő még nem áramlik át a tömlőn, mert a szelep zárva van. Ekkor a levegő összenyomása jó közelítéssel adiabatikusnak tekinthető, mert gyors folyamat, és nincs idő számottevő hőleadásra. Az adiabatikus állapotváltozás egyenlete:

pVκ=állandó, ahol levegőreκ=cpcv=f+2f=1,4.
Innen | a gáztörvényt is felhasználva | adódik, hogy
pκ-1Tκ=állandó, tehát T2=T1(p2p1)2/7.
Ha például T1=300 K hőmérsékletű levegő nyomását ötszörösére növeljük (p2=5p1, a kerékpárok pumpálásánál ez reális érték), akkor
T2=300K52/7475K200C
hőmérsékletre melegedhetne fel (ha nem lenne hővezetés).
A szelep kinyílásakor a gumicsövön átáramlik a gáz a tömlőbe, a pumpába pedig (felülről) hideg levegő kerül. Mivel a forró, nagy nyomású gáz a pumpa alsó részében található, a pumpa falát ott melegíti fel számottevően.
A vékony tömlőn átáramló levegő belső súrlódása, valamint a dugattyún levő bőr és a pumpa falának súrlódása ugyancsak melegíti a pumpa alsó részét, ezek a hatások azonban az adiabatikus felmelegedéshez képest nem lényegesek.
 Bárdi Tibor (Debrecen, KLTE Gyak. Gimn., I. o.t.) és
 
 Kovács Bonifác (Jászberény, Liska J. Ip. Szki., II. o.t.) dolgozata alapján