A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A két hanghullám terjedési sebessége egyenlő, ezért tehát miatt . Az észlelési pontban a két hanghullám összegződik. Az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy a két hullám amplitúdója megegyezik, fázisuk pedig pillanatban azonos. A fülünkbe jutó hang az | | függvénnyel írható le. A szinuszos tényező írja le az körfrekvenciájú ,,gyors'' rezgést, a koszinuszos tényező pedig a ,,lassú'' lebegést. Ez utóbbi , , , .. értékeknél válik nullává, azért a kioltások (különböző amplitúdójú összetevők esetén a gyengítések) időközönként, vagyis frekvenciával következnek be. Mivel ez a frekvencia a feladat szövege szerint 6 Hz, felírhatjuk, hogy | |
Megjegyzések. 1. Mindkét hang jól hallható, mert frekvenciájuk a kb. 20 Hz-es hallásküszöb felett van, s így a lebegés is észlelhető. 2. Kiszámolható, hogy ezek a hangok milyen zenei hangnak felelnek meg. Mivel a zenei hang 440 Hz-es és oktávonként egy kettes faktorral csökken a frekvencia, a 3 oktávval mélyebb hang Hz-es. Fél hang ugrásonként -szeresése változik a frekvencia, a 30 Hz-es hang félhanggal van az 55 Hz-es alatt: ez és közötti negyedhang. Hasonlóan, a 36 Hz-es hang 4,66 félhanggal vagy a 27,5 Hz-es felett, ez a és közötti, -hez közelebbi ,,hatodhang''.
|