A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A rendszer egyensúlyban van, tehát valamennyi testre külön-külön is igaz, hogy az erők eredője, illetve a forgatónyomaték összege nulla. Jelen esetben az tömegű testre ható vízszintes, illetve függőleges erőkomponensekre, valamint a rúdra ható erők forgatónyomatékára vonatkozó egyenleteket érdemes felírni. Az 1. ábra jelöléseit követve | | valamint annak feltétele, hogy a test nem csúszik meg: A rúd forgatónyomatéki egyenlete a csuklóra vonatkoztatva (2. ábra): (Felhasználtuk, hogy a fonál mindkét végénél ugyanakkora nagyságú erőt fejt ki.) A (2) és (4) egyenletekből kiszámítjuk -t és -t. | | (6) | az (1) egyenletből pedig a súrlódási erőt: Ezeket a (3) egyenlőtlenségbe írva végül az egyensúly feltételére | | adódik. Ez | az anyagok tipikus tapadási együtthatóihoz képest | szokatlanul nagy érték, ami arra utal, hogy ilyen tömegarányok és geometriai viszonyok mellett csak különlegesen érdes, tapadós felületek esetén maradhat egyensúlyban a rendszer.
Somogyi András (Nagykanizsa, Batthyány L. Gimn., II. o.t.) dolgozata alapján |
|