A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A gépkocsit a meghajtott keréknél fellépő súrlódási erő gyorsítja fel. Mivel a súrlódási erő hatásvonala nem megy át a tömegközépponton (lásd az ábrát), van forgatónyomatéka erre a pontra vonatkoztatva. A gépkocsi a gyorsítás során nem forog (tartósan) a tömegközéppontja körül, mert a kerekeknél fellépő , illetve nyomóerőknek is van eredő forgatónyomatéka -re vonatkoztatva. nagyobb, pedig kisebb lesz, mint amekkorák az álló helyzetben voltak (az összegük változatlan, az autó súlyával egyenlő), emiatt a hátsó kerekek rugói egy kicsit összenyomódnak, az első kerekek rugói pedig lazulnak: a gépkocsi orra megemelkedik (a hátsó fele pedig lesüllyed).
Elsőkerék-meghajtású gépkocsiknál a jelenség nagyon hasonló, hiszen forgatónyomatéka szempontjából nem lényeges, hogy az erő melyik keréknél lép fel. A gépkocsi orra tehát ebben az esetben is megemelkedik. A kétféle típus között csupán annyi a különbség, hogy az elsőkerék-meghajtású autónál az álló helyzethez képest kisebb nyomóerő mellett kell a talaj és a kerék közti súrlódási erőnek gyorsítani az autót, emiatt a kerekek könnyebben ,,kipörögnek'', míg a hátsókerék-meghajtású autóknál éppen fordított a helyzet: a meghajtott keréknél megnő a nyomóerő. |