A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A papírkondenzátor belsejében kialakuló elektromos mezőt vázlatosan az 1. ábra mutatja. Mivel a töltések a fóliában közel egyenletesen helyezkednek el, a kialakuló elektromos mező jó közelítéssel mindenhol ugyanakkora nagyságú. Megfigyelhetjük, hogy itt (a síkkondenzátortól eltérően) a fémfóliák mindkét oldaláról erővonalak indulnak ki. 1. ábra A kondenzátor belsejének egy kis részletét ábrázoltuk a 2. ábrán. A vastagabb vonallal ábrázolt pozitív töltésű fóliadarabot csaknem teljesen körülfogja a negatív polaritású (vékony vonallal rajzolt) fólia. A fémfóliák belsejében (mint a fémek belsejében általában) nincsen elektromos mező. A pozitív fóliát | képzeletben | síkja mentén középen kettévágva, az ekvipotenciális negatív lemezeket pedig összekötve a 3. ábrán látható helyettesítő kapcsoláshoz jutunk. Észrevehetjük, hogy tulajdonképpen két párhuzamosan kapcsolt ,,síkkondenzátorhoz'' jutottunk, amelyek eredő kapacitása: ahol az egyes fóliák területe, a közöttük levő távolság, pedig a szigetelőanyag, az olajos papír relatív dielektromos állandója. Az adatokat behelyettesítve a kérdéses relatív dielektromos állandóra | | érték adódik. A legnagyobb térerősséget (az erőteret homogén erőtérrel közelítve) a maximális megengedett feszültségből számíthatjuk ki: | |
Kovács Krisztián (Békéscsaba, Kemény G. Szki., III. o.t.) és |
Puskás Zsolt (Budapest, Apáczai Csere J. Gyak. Gimn., III. o.t.) |
Megjegyzés. A számolás során nem vettük figyelembe, hogy a legkülső fólia-menetnek csak az egyik oldaláról (befelé) indulnak ki erővonalak. Ez a menet azonban csak egy kicsiny darabja az egész kondenzátornak, hatása tehát elhanyagolható.
|