A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Feltételezhetjük, hogy az autókeréknek van valamilyen jellegzetes pontja (például a szelepe), s a kerék látszólagos mozgása a filmvásznon kitüntetett pont elfordulásából adódik. A kerék két filmkocka felvillantása között eltelő s idő alatt látszólag radiánnal fordul el. Ez az elfordulás lehet az autó haladásának megfelelő irányú, de lehet azzal ellentétes is. (Ez utóbbi esetben a filmen az autó kereke ,,visszafelé'' forog!) Két képkocka között a kerék megtehet teljes fordulatot is (), így a valóságos szögelfordulás A kerék kerületi pontjainak sebessége ekkor s mivel | feltételezhetően | az autó tiszta gördüléssel halad, ugyanennyi az autó sebessége is. Világos, hogy esetén a sebesség csak lehet, ilyenkor a kerekeket nem láthatjuk visszafelé forogni. Ha , 2, , a megfelelő sebességek 87,7; 93,3; 178; 183,8 kilométer óránként. Ennél gyorsabban valószínűleg nem mehetett az autó, mert közönséges jármű számára az irreális lenne, illetve a kamera exponálási idejének igen kicsinek kellene lennie, hogy a kép ne legyen elmosódott.
Kurucz Zoltán (Szolnok, Varga K. Gimn., II. o.t.) és |
Nagy Szilvia (Győr, Révai M. Gimn., II. o.t.) dolgozata alapján |
Megjegyzés. Elképzelhető, hogy az autó kereke küllős (a régi autóknál ez gyakori volt), s a filmen az egymástól megkülönböztethetetlen küllők elfordulása adja a forgás érzetét. Számozzuk meg a küllőket a kerék forgásával ellentétes irányban (lásd az ábrát), és legyen a küllők közti szög nagysága . Tegyük fel, hogy a kerék s alatt a valóságban szöggel fordul el, akkor az autó sebessége ahol a küllők száma és . Fenn kell álljon még az feltétel is, csak ebben az esetben látjuk a kerekeket egyértelműen forogni. Az szám elvben tetszőlegesen nagy lehet (tehát a kerék két felvétel között akár többször is körbefordulhat), de az autó sebessége pozitív és reálisan elfogadható nagyságú kell legyen.
Kovács Baldvin (Fazekas M. Főv. Gyak. Gimn., II. o.t.) |
|