A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás A golyó mozgásának csak a függőleges komponensét kell vizsgáljuk, hiszen a mérleg az oldallapokkal való ütközést nem érzékeli. A mérleg nagy lengésideje miatt a doboz az ütközések során nem mozdul el, így a sebességű golyó sebességgel pattan vissza: az impulzusváltozás tehát . Jelöljük az alaplappal való két ütközés közötti időt -vel, a golyócska sebességét az alaplapnál -gyel, a fedőlapnál pedig -vel. A golyó idő alatt
lendületet ad át a doboznak. Az alsó és a felső lappal való ütközések között eltelt idő alatt a golyó gyorsulással mozog, így
A nagy lengésidejű mérleg által mutatott súly a doboz súlyának és a golyócska által egységnyi idő alatt átadott impulzusnak az összege. Ez utóbbi:
| |
vagyis éppen a golyócska (pattogás nélkül mérhető) súlya. Hasonló gondolatmenettel belátható, hogy a mérleg akkor is súlyt jelez, ha a golyó a pattogás közben nem éri el a doboz tetejét.
Gyukics Mihály (Szolnok, Varga Katalin Gimn., II. o. t.) és Holcsek Balázs (Veszprém, Lovassy L. Gimn., II. o. t.) dolgozata alapján |
II. megoldás Most is csak a mozgás függőleges komponensét vizsgáljuk. A golyócska lendülete egy periódus megtétele után ugyanannyi, mint az elején volt, ezért a rá ható (eredő) erő átlagértéke nulla. A golyóra a gravitációs mező erővel hat, így a doboz által a golyóra kifejtett (átlagos) erő kell legyen. Newton III. törvénye szerint a golyó (átlagos) erővel hat a dobozra, a mérleg tehát ennek az erőnek és a doboz súlyának összegét mutatja. A mérleg nagy lengésideje miatt nem (vagy csak nagyon is mértékben) képes követni a hirtelen változásokat; így a rá ható erőnek csak az átlagos értékét jelzi, a pattogó golyó erőlökéseit nem mutatja.
Kovács Baldvin (Fazekas M. Főv. Gyak. Gimn., II. o. t.) Szabó Gábor (Szekszárd, Garay J. Gimn., II. o. t.) dolgozata alapján |
|