A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Feltételezhetjük, hogy a vonalzó homogén, tehát a tömegközéppontja a hosszának felénél helyezkedik el. Nagyon lassú mozgásnál a test jó közelítéssel egyensúlyi állapotban levőnek tekinthető, emiatt minden helyzetében fenn kell álljon a rá ható erők és azok forgatónyomatékának egyensúlya.
Az ábra jelöléseivel ahol a súrlódási erő, továbbá a nyomatékok (melyeket célszerű az pontra vonatkoztatni): Az erők egyensúlyának feltétele a vízszintes, illetve függőleges komponensekkel kifejezve:
a forgatónyomatéki egyenlet pedig Ezekből az összefüggésekből és kifejezhető, s a tapadás feltétele | | (4) | alakban fogalmazható meg. Látjuk, hogy a tapadási súrlódási tényező legkisebb megengedett értéke a (4) jobb oldalán szereplő függvény maximuma. Némi átalakítással | | s ez a függvény akkor maximális, ha a nevező minimális. Ez utóbbira viszont (a számtani és a mértani közepekre vonatkozó egyenlőtlenség alkalmazásával) ahonnan (4) szerint a súrlódási együtthatóra adódik. Kun Mariann (Szolnok, Széchenyi I. Gimn. III. o. t.) és Takács Viktor (Dombóvár, Illyés Gy. Gimn., III. o. t.)
Megjegyzések. 1. Az f(α) függvény szélsőértéke más módszerrel (pl. differenciálszámítással, számítógépes ábrázolással, egy másodfokú egyenlet megoldhatósági feltételére való visszavezetéssel) is meghatározható. 2. Sokan elkövették azt a hibát, hogy a K nyomóerőt mg/2-vel helyettesítették, és az FS=F⋅sinα=(mg/4)⋅sin(2α) függvény maximumát keresték meg. Ez a számítás nem veszi figyelembe, hogy az emelés hatására K fokozatosan változik. A helyes számítás a megcsúszás legkritikusabb helyzetére α=arctg(1/2)≈35∘ értéket ad, míg a sin(2α) függvény a maximumát α=45∘-nál éri el. |