Feladat: 2607. fizika feladat Korcsoport: 16-17 Nehézségi fok: nehéz
Füzet: 1992/május, 232 - 233. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Harmonikus rezgőmozgás, Egyéb folyadék- és gázáramlás, Közlekedőedény, Adiabatikus állapotváltozás, Közelítő számítások, numerikus módszerek, Egyéb (gázok fajhőjével kapcsolatos), Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1991/november: 2607. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Ha a higanyoszlop az egyik szárban az egyensúlyi helyzettől mért x távolságra tér ki, akkor az üvegcső száraiban a nyomáskülönbség: p=2xϱg, így egy l hosszúságú m=Alϱ tömegű higanyszálra ható visszatérítő erő:

F=2xϱgAkx.
Mivel a visszatérítő erő a kitéréssel arányos, a higanyoszlop harmonikus rezgőmozgást végez, melynek periódusideje:
T1=2πmk=2πl2g.
Ha az üvegcsőhöz a gömböket is csatlakoztattuk, akkor a nyomáskülönbség már nem csak a hidrosztatikai nyomások különbsége lesz, hanem az üveggömbökbe zárt levegő nyomása is változni fog mindkét szárban. Ha kezdetben mindkét oldalon V0 térfogatú levegő volt, akkor ez a térfogat az egyik szárban V1=V0-Ax-re, a másikban V2=V0+Ax-re változik. Mivel a gömbök hőszigeteltek, a gömbökbe zárt levegő állapotváltozását adiabatikusnak tekinthetjük: p0V0κ=pVκ, ahol a κ értéke levegőre mintegy 1,4. Meghatározhatjuk az x kitéréshez tartozó p1, illetve p2 nyomásokat:
p1=p0(1-Ax/V0)-κp0(1+Axκ/V0),p2=p0(1+Ax/V0)-κp0(1-Axκ/V0).


(Mivel AxV0 teljesül, felhasználhattuk az (1+x)n1+nx összefüggést.) A fentiek alapján a két szár közötti nyomáskülönbség:
Δp=2xϱg+2p0Axκ/V0,
ahonnan a periódusidő:
T2=2π(2gl+2p0AκϱV0l)-12.

T1ésT2 ismeretében κ meghatározható:
κ=gϱV0(T12-T22)p0AT22.