A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Mint tudjuk, szélcsendes időben a -nál hidegebb felületekre a vízgőz apró jégkristályokból álló dérformájában csapódik ki. Meg kell tehát magyaráznunk, hogyan lehetnek az autó szélvédői hidegebbek a környező levegőnél. A hőmérsékletű üveg termikus kapcsolatban áll a környező hőmérsékletű levegővel, ezenkívül hősugárzás útján is adhat le, illetve vehet fel energiát. A környező levegőnek átadott hőáram-intenzitást (egységnyi idő alatt egységnyi felületen átadott energiát) a következő összefüggés alapján határozhatjuk meg (lásd pl. Budó Ágoston: Kísérleti fizika 1., 483. old.):
ahol a hőátadási tényező, amely nyugvó levegőre kb. . (Esetünkben T<T0, azaz Φ>0.) Kirchhoff törvénye szerint minden test (adott hullámhosszra vett) emisszió- és abszorpcióképességének hányadosa azonos, így a levegő hősugárzásától eltekinthetünk, mert abszorpcióképessége kicsi. A szélvédőt nem éri a felszín által kibocsátott hősugárzás sem, tehát derült égbolt esetén a szélvédő által elnyelt sugárzás elhanyagolható. Az üveg által kibocsátott hősugárzás Φ' intenzitását a Stefan‐Boltzmann-törvény alapján számíthatjuk: Itt a0 az üveg hosszúhullámú elnyelőképessége és σ a Stefan‐Boltzmann-állandó. A stacionárius állapot beálltával Φ'-Φ=0, és mivel T≈T0: A numerikus adatok és az egyéb mérésekből meghatározható a0≈0,2 érték behelyettesítése után azt kapjuk, hogy a hőmérsékletkülönbség a 3 fokot is meghaladja. A deresedés megakadályozására elegendő a szélvédő közelébe egy hővisszaverő vagy hősugárzó felületet helyezni. Jól megfigyelhető pl., hogy a fa mellett parkoló autóknak a fára néző ablakai nem deresednek be. Több dolgozat alapján
Megjegyzés. Az üveglap lehűlését nem lehet a rárakódott harmat párolgásával magyarázni, hiszen szélcsendes időben a kocsit körülvevő, egyre hűlő telített levegőből több vízgőz csapódik le, mint amennyi elpárolog, azaz a légnedvesség éppen növeli az üveg hőmérsékletét. |