A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. A titánfaló zöld kicsi emberke (TIZÖLKIE) mozgási energiáját a gravitációs helyzeti energia megváltozásából számíthatjuk ki. Ez az energiaváltozás azonban a két balesetnél egyenlő nagyságú, hiszen a különbségük a kibányászott átmérőjű titángömbhöz viszonyított energiaváltozás, ami az és az pont szimmetrikus helyzete miatt nyilván nulla. Ezek szerint a két balesetnél a két TIZÖLKIE mozgási energiája megegyezik, becsapódási sebességük aránya , ‐ olvashatjuk a KOBALKIVI szakértőjének jelentésében. Az esési idők meghatározásához ki kell derítenünk, hogy milyen út‐idő függvény írja le a TIZÖLKIE zuhanását az egyik, illetve a másik esetben. Ismert, hogy egy homogén gömb belsejében a gravitációs gyorsulás nagysága a középponttól mért távolsággal arányos (1. ábra).
1. ábra Ha az sugarú gömb felszínén a nehézségi gyorsulás , akkor a próbafurat belsejében a középponttól távolságban egy tömegű testre erő hat. Látjuk, hogy az első balesetnél a zuhanó TIZÖLKIE rugóállandójú harmonikus rezgőmozgásnak megfelelően mozog, az esési ideje (a teljes rezgésidő negyede) tehát A második balesetnél fellépő erő akkora kell legyen, hogy ha hozzáadjuk a kibányászott kis gömb gravitációs vonzóerejét, az eredeti állapotnak megfelelő -t kapjuk meg (2. ábra).
2. ábra (Felhasználtuk, hogy a "rugóállandó'' nagysága csak a gömb tömegsűrűségétől függ, emiatt a kis gömbre is ugyanakkora, mint a Titán kisbolygó egészére.) A fenti összefüggés szerint a KIZÖLKIE tehát állandó gyorsulással esik és idő alatt zuhan az mélységű üreg fenekére. Az esési idők aránya
Weiner Mihály (Bp., Hermina úti Ált. Isk. 8. o. t.) dolgozata alapján |