A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Megoldás. A térfogati hőtágulási együttható definíciója: ahol a vizsgált folyadék térfogata hőmérsékleten, , ill. pedig a térfogat és a hőmérséklet kicsiny megváltozásai. természetesen függ a hőmérséklettől. Ha egy nagyobb hőmérséklet-tartományon jó közelítéssel állandó, akkor ott használhatjuk a megszokott összefüggést. Ismert, hogy a víz -nál sűrűségmaximumot mutat, mivel a jég szabályosabb, nagyobb térigényű rácsszerkezete egyes szigetekben olvadás után is megmarad. Így adott tömegű víz térfogata -on a legkisebb, a térfogat a víz melegítésével -tól -ig csökken, azután nő. Tehát (1) szerint -on . (Azt, hogy , vagyis olyan kicsi, hogy az adott mérési eljárással nem mérhető a nullától való eltérése, csak egy körüli kicsiny hőmérséklet-intervallumban mondhatjuk.) Más utat is választhatunk. Rétegezzünk egymásra térfogatú, hőtágulási együtthatójú, és térfogatú, hőtágulási együtthatójú, nem keveredő folyadékot. (Mivel a folyadékok nem keverednek, az eredő térfogatváltozás az egyes összetevők térfogatváltozásainak összege. és egy adott hőmérsékleten vett értékek.) és megfelelő választásával elérhető, hogy kicsiny hőmérsékletváltozás hatására az eredő térfogatváltozás nulla legyen:
tehát hőmérsékleten . ( itt is csak kis hőmérséklet-tartományban áll fenn hőmérsékletfüggése miatt. Általában elmondhatjuk, hogy egy folyadéknál csak viszonylag szűk tartományon belül áll fenn, és ott hőmérsékletfüggése jelentős.) Keveredő folyadékokkal vigyázni kell: összeöntéskor térfogat kontrakció léphet fel, és a negatív -t okozó térszerkezetet a másik komponens tönkreteheti.
Weiner Mihály (Bp., Sziklai S. Ált. Isk., 7. o. t.) dolgozata alapján |