A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. I. megoldás. A gyöngy ellipszis pályán mozog, mert a két rögzítési ponttól mért távolságainak összege a fonal hosszával egyenlő (ha a fonal súlytalan), s így állandó. Az ellipszis nagy- és kistengelye: A kényszererők összmunkája , ezért az energiamegmaradás alakú, ahol a gyöngy -koordinátája a kis rezgés végpontjaiban. Az ellipszis egyenletéből | | a rezgés két végpontjának koordinátái (, ) és (, ), így a rezgés -tengelyre eső vetületének amplitúdója. Kis mellett használhatjuk a közelítést.
Ezzel az energiamegmaradást | | alakban írhatjuk. A kis rezgésnél jó közelítéssel . Ezért és . Behelyettesítve az energiamegmaradás egyenletébe azt kapjuk, hogy a periódusidő pedig
II. megoldás. Kis kitérésekre a gyöngy mozgását úgy közelíthetjük, mintha az egyensúlyi pont körül az ehhez a ponthoz tartozó simulókörön mozogna. Így a kis rezgések periódusideje egy olyan matematikai inga lengésidejével egyenlő, amelynek hossza a simulókör sugara. A képletgyűjteményből kiolvasható, hogy az ellipszis ezen pontjához tartozó simulókör sugara , azaz esetünkben . A kis rezgések periódusideje tehát Czirók András dolgozata alapján
|