Feladat: 2440. fizika feladat Korcsoport: 18- Nehézségi fok: átlagos
Megoldó(k):  Bodor András ,  Boncz András ,  Czirók András ,  Daruka István ,  Káli Szabolcs ,  Somlai Ákos ,  Török János ,  Zsuppán Sándor 
Füzet: 1990/május, 237 - 238. oldal  PDF  |  MathML 
Témakör(ök): Pontszerű töltés térerőssége, Gömbkondenzátor, Coulomb-potenciál, Coulomb-energia, Feladat
Hivatkozás(ok):Feladatok: 1989/december: 2440. fizika feladat

A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre.

Először számoljuk ki, hogy mekkora töltés áramlik a belső gömbre! A külső gömb által létrehozott potenciál a gömb belsejében konstans, értéke pedig:

U1=kQ/r2.(1)
Ha a belső gömbre q töltés áramlik, akkor ennek potenciálja a belső gömb sugaránál:
U2=kq/r1.(2)
Mivel a belső gömb földelve van, ezért U1+U2=0; azaz
q=-r1Q/r2.(3)

 
 

Ezek után már kiszámíthatjuk a potenciál és térerősség helyfüggését.
a) r<r1. Itt az árnyékolás miatt a térerősség nulla, így a potenciál állandó. Mivel az r1 helyen nulla a potenciál, ezért a belső gömb belsejében a potenciál azonosan nulla.
b) r1rr2. A belső gömbön kívül vagyunk, tehát annak a tere olyan, mint a középpontjában lévő q ponttöltés tere, de a külső gömbön belül vagyunk, így a külső gömb által létrehozott térerősség nulla, a potenciál pedig konstans U1 érték. Így a szuperpozíció elve alapján a potenciál:
U=kQ/r2+kq/r=kQ(1/r2-r1/r2r);(4)
a térerősség pedig:
E=kq/r2=-kQr1/r2r2.(5)

c) rr2. Itt olyan a tér, mintha a középpontban lenne Q+q=Q(1-r1/r2) ponttöltés, tehát a potenciál:
U=kQ(1-r1/r2)/r;(6)
a térerősség pedig:
E=kQ(1-r1/r2)/r2.(7)

A térerősség és a potenciál menetét az 1 ‐ 2. grafikonon ábrázoltuk.
 
 

1. grafikon
 

 
 

2. grafikon