A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Az, hogy a kerékpár milyen nyomot hagy, többfajta körülménytől is függ: a tócsa kerékpár által keresztezett részének hosszától, a kerekek kerületétől; a kerékpár mozgásától (egyenes vagy görbevonalú mozgás); egyéb külső körülményektől (szél, hőmérséklet, útfelület milyensége). Ha a tócsa hossza nagyobb, mint a kerék kerülete, akkor az egész kerék benedvesedik, és a nyom folytonos. Ha a kerület nagyobb, mint a tócsa hossza, akkor a keréknek csak egy tócsahossznyi része nedvesedik be, a többi száraz marad, így a nyom kerékkerületenként ismétlődő tócsahossznyi szakaszokból álló szaggatott vonal. A kerékpár sebessége a nyomot alig befolyásolja. Ha a mozgás egyenesvonalú, akkor a két kerék időkülönbséggel ugyanazt a mozgást végzi. Tehát a hátsó kerék nyoma a szaggatott esetben is az első kerék nyomára kerül. (Itt feltételezzük, hogy a kerékpár kerekei azonos kerületűek.) Ha a kerékpár kanyarodik, akkor a hátsó kerék kisebb íven fordul, ezért a nyoma az első kerék nyomától a kanyarodás irányába eltér. Ezen körülmények a száradás sebességét határozzák meg. Hatásukra a nyom a tócsától távolodva, illetve az idő múlásával halványul. Csaba György (Budapest, Fazekas M. Gimn., I. o. t.) dolgozata alapján
|