A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Egy nyugalomban lévő folyadék felszíne merőleges a rá ható erők eredőjére. A folyadékkal együtt forgó vonatkoztatási rendszerben a folyadék nyugalomban van. A vízfelszín egységnyi tömegű darabjára az nagyságú centrifugális erő és a nagyságú súlyerő hat, ahol a forgástengelytől mért távolságot -szel, a víz szögsebességét -val jelöltük.
Ha az egyensúlyi felület érintőjének a vízszintessel bezárt szöge , akkor az ábra alapján
Ugyanakkor tg a síkmetszet görbéjének pontbeli meredeksége szerinti deriváltja, így Ismeretes, hogy az ilyen görbe parabola: ahol a vízfelszín magassága a forgástengelynél. Másrészt tudjuk, hogy A forgó folyadék térfogatát integrálással határozhatjuk meg. Bontsuk fel az sugarat (egyszerűség kedvéért egyenlő) hosszúságú darabokra . A forgó folyadék térfogatát vastagságú, magaságú hengerhéjak térfogatösszegével, pontosabban a összeggel közelíthetjük; ennek határértéke esetén az integrál adja meg a forgó folyadék térfogatát. (1) alapján | |
A folyadék térfogata állandó, ezért így Az (1), (2) és (3) egyenlőségek összevetéséből tehát a forgástengelyben a víz magassága 0. A sebesség a pohár falánál A víz mozgási energiája szintén integrálással határozható meg: | | így ahol . Az integrált kiszámítva azt kapjuk, hogy Gyorsításkor legalább akkora munkát kell végeznünk, mint amekkora a víz energiájának a növekedése: A mozgási energia változása . A helyzeti energia kezdetben volt, a gyorsítás után pedig | | Felhasználva , és d kifejezéseit, azt kapjuk, hogy Tehát a minimális munkavégzés | | Ekkora munkát abban az esetben kellene végezni, ha minden veszteségtől (viszkozitás, pohár tömege, stb.) eltekintünk. |
|