A szöveg csak Firefox böngészőben jelenik meg helyesen. Használja a fenti PDF file-ra mutató link-et a letöltésre. Sajnálatos módon a feladat szövegében egy félreértést eredményező megfogalmazás szerepel. Általában az ellipszis fél-nagytengelyét és fél-kistengelyét jelölik -val és -vel, a szövegben viszont e paraméterek a tengelyek teljes hosszát jelentik. Látni fogjuk, hogy az utóbbi esetben (A változat) a feladat lényegesen egyszerűbbé válik. Megoldás. A) változat: Az ellipszis pontjainak a fókuszpontoktól mért távolságaik összege cm, másrészt a gumiszálak együttes hossza . A fókuszpontok távolsága . Az fókuszpontból rajzolt sugarú kör az és pontokban, az középpontú sugarú kör a és pontokban messe az ellipszist (1. ábra)!
1. ábra Az előbbiekből következik, hogy az ellipszis és ívén mindkét gumiszál feszítetlen állapotban van, az , íveken pedig az egyik gumiszál lesz megfeszítve. Az utóbbi szakaszokon a testre ható erőnek van az ellipszis érintőjének irányába mutató összetevője, tehát nem lehet egyensúlyban. Kivételt jelent a nagytengely két végpontja, ezekben a test instabil egyensúlyi helyzetben van. Az és íveken mindkét gumiszál laza, a testre nem hat erő, tehát a test az ívek bármely pontjában egyensúlyban van. A rugóállandójú gumiszál akkor lesz legjobban megnyújtva, ha a test a nagytengely végpontjában van. Ebből (az instabil egyensúlyi helyzetből) kimozdítva a test akkor fog megállni, amikor az 1-es gumiszál rugalmas energiája teljesen átalakul a 2-es gumiszál rugalmas energiájává (a súrlódást elhanyagoltuk): | | ahol -lel jelöltük a testnek az fókuszponttól mért távolságát. A megadott értékekkel adódik. Itt áll meg a test először, majd visszafelé indul. A test sebessége ott maximális, ahol rugalmas energiája minimális, tehát ahol stabil egyensúlyi helyzetben van. Ezek a pontok az vagy ív pontjai. Itt mindkét gumiszál laza, az energiamegmaradás törvénye szerint a maximális sebességet az egyenlet határozza meg. Innen , amely sebességet a test az pontban éri el, és ezzel halad át az íven. B) változat: Jelentse , ill. az ellipszis fél-nagytengelyét, ill. fél-kistengelyét! Az ellipszis pontjainak a fókuszpontoktól mért távolságaik összege , és . Ezért az ellipszisnek nem lesz olyan pontja, amelyben mindkét gumiszál laza, de lesz olyan, amelyben mindkettő megfeszített. A nagytengely két végpontjában a test most is instabil egyensúlyi helyzetben van. Keressük meg a stabil egyensúlyi helyzetet! A testre a 2. ábrán látható erők hatnak, N az ellipsziskeret által kifejtett erő, ami merőleges az ellipszis érintőjére. Egyensúly akkor van, ha az és erők érintő irányú összetevői egyenlő nagyságúak és ellentétes irányúak.
2. ábra Egy geometriai tétel szerint az ellipszis érintőjére merőleges egyenes felezi a két vezérsugár által bezárt szöget (l. pl. Hajós György: Bevezetés a geometriába, 408. o., Tankönyvkiadó, Budapest, 1960). Így a 2. ábrán -val jelölt szögek egyenlőek, és a rugalmas erők érintő irányú összetevőinek nagysága és . Ezek alapján az egyensúly feltétele: Legyen megnyújtott állapotban az 1-es gumiszál , a 2-es gumiszál hosszúságú. A feltételt az alábbi módon írhatjuk át: és az ellipszis definíciója miatt. E két egyenletből | | A megadott értékeket behelyettesítve azt kapjuk, hogy a test az fókuszponttól cm-re, az fókuszponttól cm-re lesz stabil egyensúlyi helyzetben. A második és harmadik kérdésre most is az energiamegmaradás törvényének felhasználásával válaszolhatunk. A test az fókuszponttól olyan , az fókuszponttól olyan távolságban fog először megállni, amelyekre | | Ennek az egyenletrendszernek a fizikailag értelmes megoldása cm, cm. (Most cm.) A test sebessége most is a stabil egyensúlyi helyzetben lesz maximális. Az energiamegmaradás alapján | | amiből m/s.
Megjegyzések. 1. A B) változatban az egyensúlyi helyzetet a rugalmas energia minimalizálásával is meghatározhatjuk. Legyen a test az egyes fókuszpontoktól és távolságra. A rugalmas energia: és -t -szel kifejezve az energia | | alakú. Ennek minimumhelyét teljes négyzetté alakítással, vagy differenciálszámítással kaphatjuk meg. Természetesen az , eredmények adódnak. 2. Több megoldó a gumiszálat rugónak tekintette. A gumiszálat azonban a rugóval ellentétben nem lehet összenyomni.
|